A plázákban megy a szkanderezés és nagy a visszaesés

A bevásárlóközpontokban működő üzletekben még júliusban is elmaradt a bevétel az egy évvel korábbihoz képest. Arra is volt példa, hogy a forgalom ötöde hiányzott a kasszából - írta keddi számában a Világgazdaság.
Szabó Dániel, 2020. augusztus 4. kedd, 07:19
Fotó: Getty Images

A plázákban üzemelő, nem élelmiszer jellegű üzletek júliusi árbevétele átlagosan 10-20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, de a múlt hónapban az élelmiszerboltok is forgalomcsökkenést tapasztaltak - idézi a lap Neubauer Katalint, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkárát.

A koronavírus miatti korlátozások ideje alatt 60-70 százalékos visszaesést regisztráltak a tagok, a többség véleménye szerint pedig egy-másfél évre is szükség lehet ahhoz, hogy a házakban lebonyolított forgalom elérje a tavaly szintet. A csökkenés mértéke változó a különböző bevásárlóközpontokban, a vidékiekhez képest a budapestiek látogatottsága továbbra is alacsony - derül ki az MTI összefoglalójából.

A bérleti díjak kapcsán az MNKSZ főtitkára azt mondta, néhány tagjuk egyáltalán nem tudott eredményes tárgyalásokat folytatni az üzemeltetőkkel.

"Főleg azok vannak rossz tárgyalási pozícióban, akiknek még évekig érvényes szerződésük van, és nem tudnak kilépni" - állapította meg Neubauer Katalin. A szövetség szerint az üzemeltetők az üresedő házaktól meglehetősen tartanak. "Csak akkor változhat az erőviszony és a tárgyalási készség, ha a lejárat vonatkozásában újratárgyalják a bérleti szerződéseket" - tette hozzá a szakember. A nulla vagy csekély árbevételt hozó időszakban a hazai tulajdonban lévő házak képviselőivel voltak a legeredménytelenebbek a bérleti díjakról szóló tárgyalások.

"Tagjaink visszajelzéseiből úgy tudjuk, vagy csomagban állapodtak meg bérlőikkel, vagy egyedi egyezségek születtek, profiltól, forgalomtól, üzletnagyságtól függően" - közölte a Világgazdasággal a bérleti díjak kapcsán Balatoni Judit, a 61 bevásárlóközpontot és 145 hipermarketet képviselő Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára. Az MNKSZ tapasztalatai szerint a nem élelmiszert forgalmazó áruházak esetében Budapesten 40-100, vidéken pedig 25-40 eurós négyzetméterár jellemző, erre még az üzemeltetési és marketingköltség is rárakódik. Így egy 100-200 négyzetméteres üzlet bérleti díja 800 ezer és 5-8 millió forint között mozog. Neubauer Katalin szerint ezeknek a költségeknek a kitermelése rendkívül nehéz, a jövőben néhány vállalkozásnak talán megoldhatatlan feladat lesz.

HOZZÁSZÓLÁSOK