Május végén elsőként a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. küldte el általános alávetési nyilatkozatát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mellett 2011. július 1.-től működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT).  Az alávetés a pénzügyi szolgáltató írásban tett nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a PBT eljárásának és - egyezség híján - az ennek kapcsán hozott határozatának aláveti magát. Az alávetési nyilatkozat hiányában a békéltetők határozat helyett pusztán csak ajánlást adhatnának ki egy-egy konkrét ügy kapcsán.

Az alávetési nyilatkozat lehet megkötés nélküli, de a pénzügyi szolgáltató akár korlátozhatja is kötelezettségvállalásának mértékét, hatályát a jogvita tárgyának értékében vagy másképp. (Így tehát lehetősége van a szolgáltatónak arra, hogy  például csak az 1 millió forint alatti vitás ügyfélköveteléseknél vagy egyéb paraméterek alapján vesse magát alá előzetesen a PBT döntéseinek.

Ha a PBT nem kapott általános alávetési nyilatkozatot egy pénzügyi szolgáltatótól, s vele szemben pénzügyi békéltetési eljárás indul, akkor a PBT eljáró tanácsának elnöke a pénzügyi szolgáltatótól írásbeli nyilatkozatot kér, hogy az adott eset kapcsán aláveti-e magát a pénzügyi békéltetési eljárásnak. Az alávetés nem kötelező, arról a pénzügyi szolgáltató szabadon dönt. Az alávetés hiánya ugyanakkor nem mentesíti a piaci szereplőt a pénzügyi békéltetési eljárásban az együttműködési kötelezettség alól. Az alávetés elmaradását a PSZÁF nem szankcionálja, ám az együttműködés megtagadását igen. Ugyancsak fellép majd a felügyelet abban az esetben is, ha az adott pénzügyi szolgáltató hirdetésében vállalta, hogy a békéltető testületi eljárásnak, illetve határozatnak aláveti magát - a felügyxeleti gyakorlatban ugyanis ez a reklámnyilatkozata köti az adott eljárásban akkor is, ha nem tett általános alávetési nyilatkozatot.