A 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek az összes hazai vállalkozást létszám alapján (1 millió 300 ezer fő) 63 százalékban reprezentálják. Az 1200 válaszadó cégvezető többek között arra válaszolt, hogy tagja-e a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, illetve hogy egyetért-e a kamarai tagság kötelezővé tételével a vállalatok számára.

A GKI felmérése szerint a válaszoló cégeknek mindössze 32 százaléka kamarai tag, vagyis több mint kétharmaduk nem rendelkezik tagsággal. A nagyvállalatok körében magasabb a tagsággal rendelkezők aránya, mint a közepes cégeknél. Vélhetően a kisebb (250 millió forint alatti árbevételű) cégek körében a tagok aránya még ennél is alacsonyabb - jegyzi meg a GKI.

 

Kapcsolódó

A felmérés emellett arra is rámutatott, hogy a cégek összességében nem értenek egyet a kamarai tagság kötelezővé tételével, közülük leginkább a tagsággal nem rendelkezők nem értenek egyet az intézkedés bevezetésével, míg a kamarai tagok csak kissé elleneznék a tagságot.

Méret szerinti összehasonlításban a közepes cégek ellenzik jobban a tagság kötelezővé tételét, mint a nagyvállalatok. E mögött természetesen az is meghúzódhat, hogy nagyobb költségvetésből kisebb gond kifizetni a kamarai tagdíjat, illetve a kamara lobby tevékenysége kifizetődőbb a nagyobb cégek számára - jegyzi meg a GKI.

A felmérésből azonban az is kiderült, hogy még a kamarai tagok 27 százaléka is ellenzi a tagság kötelezővé tételét (14 százalék teljes mértékben), csak 26 százalék ért vele egyet (11 százalék teljes mértékben).

A tagsággal nem rendelkezőknél az ellenzők aránya 42 százalék, amelyből 26 százalék teljes mértékben elutasítja az ötletet. Mindössze 7 százalék ért vele egyet, amiből csak 3 százalékra tehető azok aránya, akik teljes mértékben egyet értenek a tagság kötelezővé tételével.

 

Ágazatok szerinti bontásban a kamarai tagok aránya messze átlag feletti az építőiparban (49 százalék), a mezőgazdaságban (12 százalék) és a pénzügyi szektorban (14 százalék) pedig jócskán elmarad az átlagtól. A GKI felmérése emellett arra is rámutat, hogy a kötelező tagságot ellenzők minden ágazatban jelentősen meghaladják a kötelező tagságot támogatók arányát.

 

A kamarai tagok aránya és a tagság kötelezővé tételének megítélése ágazati bontásban

Kép:


Ezek alapján a GKI megállapítja: ha tekintetbe vesszük, hogy a megkérdezett vállalkozói kör a nagyobb cégeket tömöríti, s a kisebb cégek valószínűleg még kevésbé tartják fontosnak a kamara tevékenységét, megkockáztatható az a kijelentés, hogy a kötelező kamarai tagságot - a jelenlegi kamarai vezetőktől eltérően - a vállalkozók nem támogatják.