A végtörlesztésen nyerhetnek a takarékok

A korábbi kiválásos, bankalapításos megoldás helyett az erősebb integráció hozhat lehetőséget a takarékoknak - mondta a PSZÁF elnöke.
Nagy László Nándor, 2011. október 26. szerda, 11:20
Fotó: Napi.hu

Szász Károly szerint meg kell erősíteni a takarékszövetkezeti ágazatot, mert jól látható, hogy azt a szektort, ahol a profit nem a gazdálkodás fő eleme, sokkal kevésbé érintette a válság. Ugyanakkor a tőkeképződést tovább kell erősíteni a szektorban, a tulajdonosi struktúrát pedig transzparenssé kell tenni - mondta a PSZÁF elnöke a takarékossági világnap apropóján tartott előadásában.

Szász szerint kettős a takarékok adatsora: a szövetkezetek alacsonyabb kockázatú kihelyezésekben vettek részt és visszafogott volt az üzletmenetük. Ennek nyomán mind tőke- mind eszközarányos jövedelmezősége a szektornak jobb, mint a bankoké - igaz, ez csak részben köszönhető az üzleti aktivitásnak, jórészt pedig annak, hogy a bankadó sokkal kisebb terhet jelent. Jövedelmezőséget ugyanakkor a jövőben a takarékoknak már csak az üzleti aktivitás adhat, hiszen a költségek további csökkentése Szász szerint már itt sem lehetséges. Az üzleti bővülésre lehetőséget adhat a PSZÁF elnöke szerint a végtörlesztés: a felügyelet számításai szerint a takarékok akár 500 milliárd forintnyi potenciális, akár e célra is felhasználható kihelyezhető  forrással rendelkeznek.

Ugyanakkor hiába a szemmel látható forrás, a PSZÁF úgy találta, hogy a magasabb tőkemegfelelés ellenére a Tier-2-es mutatók alapján már nem igazán tér el a takarékok tőkehelyzete a bankokétól. Szász Károly szerint hosszú távon nem biztos, hogy életképesek maradnak a takarékokból alakult kis bankok, szemben a takarékszövetkezeti szektorral - ám ezek jövőjét is csak az tudja biztosítani, ha a takarékszövetkezetek és tulajdonosaik összefognak. A megoldást tehát az integráció erősítése jelentheti csak - mondta Szász Károly.

Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke szerint stratégiai cél kell, hogy legyen, hogy a szövetkezetek bátrabban jelenjenek meg a fővárosban - ez kell ahhoz, hogy piaci részesedésük növekedjen. A bankadó-kedvezmény Demján szerint "jár" a szektornak, hiszen olyan területen tevékenykednek, ahova bankok nem terjesztik, terjesztenék ki üzleti tevékenységüket.

A bankoknak és a takarékszövetkezeteknek nem a hitelnyújtás, hanem a betétek védelme a fő feladata. Ennek nyomán a jelenlegi helyzetben Demján óva intett attól, hogy a szövetkezetek felelőtlen hitelezésbe fogjanak. E tekintetben nem biztos, hogy a takarékoknak részt kell venniük a végtörlesztésben. Csicsáky Péter, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint a cél csak az lehet, hogy a helyben jelentkező igényeket elégítsék ki a takarékok, ne a fővárosban jelentkező igényeket. A takarékok nagyjából 60 százalékánál jelentkeztek eddig végtörlesztők, nagyjából 20 milliárd forint értékű hiteligényt jeleztek - mondta el Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója. A kiváltó forinthitelt 11,47 százalékos THM-en ajánlotta ki a központi termékek a Takarékbank, ám a szövetkezetek ettől eltérő árazást alkalmazhatnak.

Ha 300 forint fölé megy az euró, akkor bajban lesz a gazdaság - ennek megakadályozása érdekében támogattam a bankadót - érvelt Demján. Ha nem veszünk vissza a fogyasztásból, akkor az árfolyamot védeni kell, ezt pedig csak kamatemeléssel lehet ellensúlyozni. Ekkor pedig a végtörlesztett, forintra váltott hitelekkel lesz komoly bank. Meg kellene nézni, ki milyen célból vett fel devizahitelt, csak a valóban lakáscélú hitelek végtörlesztését tudta volna támogatni a szakember.

Sok helyen humánerőben sem bírják a takarékok a túlzott érdeklődést a végtörlesztés iránt, ám ténykérdés, hogy a szektor sajátossága miatt az egyedi szövetkezetek is tőkekorlátot jelentenek a hitelezésben. Demján Sándor szerint a takarékoknak belső kampányba kell kezdeniük, hogy tőkeellátottságuk megfelelő legyen. Ebben szabályozói, állami akarat is kell szerinte, hogy a tőkekorlát ne akadályozza a hitelkihelyezést.
A kormányfő által tavaly felajánlott 100 milliárdos állami tőketámogatásra ma nincs szüksége a szektornak, ennél kisebb kölcsöntőkéről folynak a tárgyalások, ám mivel nem tűzoltásra kell a pénz, a takarékok majd csak akkor jelentkeznek be, ha tényleg, kiérlelt javaslatuk lesz, aminek megvalósításához szükség lesz tőkére - mondta Demján Sándor.

Ha 300 forint fölé megy az euró, akkor bajban lesz a gazdaság - ennek megakadályozása érdekében támogattam a bankadót - érvelt Demján. Ha nem veszünk vissza a fogyasztásból, akkor az árfolyamot védeni kell, ezt pedig csak kamatemeléssel lehet ellensúlyozni. Ekkor pedig a végtörlesztett, forintra váltott hitelekkel lesz komoly bank. Meg kellene nézni, ki milyen célból vett fel devizahitelt, csak a valóban lakáscélú hitelek végtörlesztését tudta volna támogatni a szakember.

HOZZÁSZÓLÁSOK