Az olasz Amaretti Virginia cég nemzetközi védjegybejelentésében a virginia megjelölés vonatkozásában igényelt védjegyoltalmat Magyarország területére kiterjedően is. A védjegy bejelentője az oltalmat a nizzai megállapodásban szereplő egyes áruosztályokra igényelte. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) azonban a védjegybejelentést elutasította. Álláspontja szerint a virginia megjelölés az árujegyzékben feltüntetett termékeknél a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, a fogyasztók az árukat tévesen az USA-ból származónak gondolhatják.

A virginia dohány, illetve Virginia állam neve Magyarországon is ismert, ezért a hivatal szerint a fogyasztók számára elsősorban az USA egyik tagállamának nevét idézi fel. Az állam az USA egyik nagy mezőgazdasági termőhelye is, így a fogyasztók azt feltételezhetik, hogy e termékek az USA-ból származnak.

A határozat ellen az olasz cég képviseletében a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. terjesztett elő változtatás iránti kérelmet azzal, hogy az adott ügy szempontjából közömbös, hogy a virginia a világ legismertebb dohányfajtája. Az oltalmazni kért megjelölés oltalmi köre ugyanis a 34. osztályba tartozó dohányárukra nem terjed ki.

Álláspontja szerint a magyar fogyasztó, amennyiben tisztában is van vele, hogy Virginia az USA egyik tagállama, akkor sem gondolja azt, hogy az ilyen jelzéssel ellátott vágott baromfit, kávét, zöldségeket onnan importálták volna. Utalt az Európai Bíróság CHIEMSEE-ügyben hozott határozatában megfogalmazottakra is, kiemelve, hogy amennyiben az érintett személyek elképzelésében a földrajzi név és a kérdéses áru kategóriája nem társul, azt kell értékelni, feltételezhető-e, hogy egy ilyen név alkalmas arra, hogy ezen árukategória földrajzi eredetét jelölje. Mivel a megjelölés többfajta jelentéssel bír, így nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az kizárólag földrajzi megjelölés volna.

A Fővárosi Bíróság (FB) a megváltoztatás iránti kérelmet megalapozottnak találta. A bíróság határozatában utalt saját, korábbi, a Gibraltár védjegyügyben hozott határozatára. E szerint földrajzi nevet tartalmazó megjelölés azáltal, hogy az áru tényleges származásától eltérő származásra utal, nem feltétlenül megtévesztő; ehhez arra is szükség van, hogy a fogyasztókban a megjelöléshez pozitív várakozás fűződjön az áruval, annak bizonyos tulajdonságaival kapcsolatban és ennek a várakozásnak az áru a valóságos származási helye miatt ne feleljen meg.

A virginia védjegy vonatkozásában a bíróság megítélése szerint amennyiben egy fogyasztó tisztában is van azzal, hogy Virginia az Egyesült Államok tagállama, ez olyan tény, amelyhez a bíróság szerint nem kapcsolódik az átlagos fogyasztó tudatában olyan képzet, hogy a védjegybejelentésben érintett áruosztályokba tartozó termékekkel kapcsolatban speciális jó minőségű termékek származnának ebből a tagállamból. Így a fogyasztóban e termékhez nem kapcsolódik valamilyen pozitív várakozás. Emiatt a bíróság megítélése szerint nincs reális lehetőség arra, hogy a fogyasztók megtévesztését eredményezné a megjelölés − akár a földrajzi származással kapcsolatban is.

Vida Sándor, Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.