Az Európai Parlament és Tanács adatmegőrzési kötelezettséget tartalmazó elektronikus hírközlési adatok megőrzéséről szóló irányelvét Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló törvény (eht) 2007. évi módosításával harmonizálták. Az adatvédelmi biztos akkor a módosítás alkotmányosságát érintő aggályainak adott hangot, az irányelv ellen több uniós tagállam is tiltakozott. A Román Alkotmánybíróság megsemmisítette az adatmegőrzési kötelezettséget, a német alkotmánybíróság pedig alkotmányellenesnek minősítette az irányelvnek megfelelő német szabályozást.

Az Európai Parlament és a Tanács úgynevezett 29-es Munkacsoportja, amely a tagállamok nemzeti adatvédelmi biztosaiból áll, felmérést készít az adatmegőrzési irányelvet felülvizsgáló, a szabályok gyakorlati megvalósulását érintő tapasztalatokról.

Ennek keretében Magyarországon Jóri András tizenkét hazai telekommunikációs céget vizsgált, közülük kilenc cég válaszait összesítette és ismertette a 29-es Munkacsoporttal. (Az uniós biztosok összesítik a tagországokban történt vizsgálatok tapasztalatait, köztük a magyarországi eredményeket, s ezt követően az EU felülvizsgálja az irányelvet.)

A jelenleg érvényes szabályozás szerint a hírközlési szolgáltatók és hálózatüzemeltetők kötelesek rögzíteni a vezetékes, a mobil-, valamint az internetes kommunikáció adatait, amelyekkel pontosan nyomon lehet követni, hogy ki kivel, milyen időpontban, milyen időtartamban, milyen gyakran érintkezik.

Az eht. szerint a szolgáltatók ezeket az információkat szükség esetén kötelesek az adatkérésre jogosult nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat rendelkezésére bocsátani. A megőrzési idő egyes adatoknál az előfizetői szerződés megszűnését követő, más adatok esetén azok keletkezését követő egy év, a sikertelen hívásokra vonatkozó adatoké a keletkezésüket követő fél év.

Az adatvédelmi biztos megállapítása szerint a magyarországi hírközlő cégek a törlési kötelezettségnek eleget tesznek, az IT rendszerek pedig védettek az illetéktelen hozzáférések ellen. A szerverekre a belépést proxi, hierarchikus kulcs, kamera és személyes biztonsági védelem biztosítja.

Jóri András ugyanakkor problematikusnak találta, hogy a wap-szolgáltatásra vonatkozóan a megőrzési gyakorlat nem egységes, egyes szolgáltatók nem őrzik meg az adatokat, ugyanis véleményük szerint a wapolás nem minősül internet-használatnak. Az adatvédelmi biztos egyben azt is kifogásolhatónak találta, hogy a megőrzési idő lejártát gyakran úgy kerülik ki a hatóságok, hogy lefoglalási kérelmek útján az egész adattároló eszközt birtokba veszik, és tetszés szerint válogatják le a szükséges adatokat. A mostani vizsgálat során azt egyik cég sem tudta összesíteni, hogy az egyes adatkérések milyen idős adatokra vonatkoznak.

A tizenkét vizsgált magyarországi távközlési céghez évente körülbelül 50 ezer megkeresés (adatkérés) érkezik a hatóságoktól, ezek nagyjából 80 százaléka az adott hónapra vagy az előző hónapra vonatkozik. A két legnagyobb adatkérőnek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a rendőrség számít. (A hatóságok már az eljárás első pillanatában minden lehetséges adatot bekérnek, biztosítva ezzel, hogy ha kifutnak az egy éves intervallumból, akkor se veszítsék el a nyomozás szempontjából értékes adatokat.)