A cégek egyebek mellett olyan célokra nyerhetnek támogatást, mint például megújuló energiaforrás hasznosítással kombinát épületenergetikai fejlesztésekre; környezetvédelmi célú informatikai fejlesztésekre a közigazgatásban; megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelésre; a távhőszektor energetikai korszerűsítésére; vagy éppen fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönzőkampányokra.

Az energetikai fejlesztésekhez igényelhető támogatások 13 különféle pályázati konstrukcióban állnak rendelkezésre. Az összességében közel 120 milliárd forintos keretet európai uniós támogatásokból töltötték föl, a még el nem indult lakossági pályázatok esetében uniós források nem használhatóak föl, ezen a területen a magyar állam kvótabevételei jelenthetik majd a fő forrást.

Akár 100 százalékos támogatás

Vélhetően az egyik legnépszerűbb konstrukció a megújuló energiaforrásokból megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása lehet. A kkv-k körén kívül nonprofit szervezetek, költségvetési szervek és intézményeik, közoktatási és felsőoktatási intézmények pályázhatnak - a legnagyobb támogatási arányt jellemzően a költségvetési és oktatási intézmények kaphatják meg. Több más pályázat esetében nincs méretkorlát, vagyis nem csak a kis- és középvállalkozások jelentkezhetnek.

A pályázat meghirdetésekor a 2011-13-as időszakra a projektek megvalósítására 8 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 2011-ben 2 milliárd forint pályázható. Az elnyerhető támogatás mértéke minimum az összes elszámolható költség 10 százaléka, de akár 100 százaléka is lehet. A pályázat keretében elnyerhető támogatás összege minimum 1 millió forint, maximum 250 millió forint. Az utófinanszírozott projektelemekhez kötődően a megítélt támogatás 25 százalékáig, de legfeljebb 300 millió forintig támogatói előleg formájában előleg igényelhető a projekt elindításához.

Már ezen egy konstrukció keretein belül is számos célra nyerhető támogatás, a teljesség igénye nélkül például utólagos külső hőszigetelésre, külső nyílászáró-cserére, kazáncserére, a " hulladékhő hasznosítási lehetőségek kiaknázására", távhőrendszerre való csatlakozás feltételeinek megteremtésére, világítási rendszerek korszerűsítésére, napkollektorok és napelemek telepítésére, biomassza felhasználás kiépítésére, vagy éppen geotermális energia és hőszivattyú alkalmazására.

Az elbírálás 60-90 napot vehet igénybe, a beruházást pedig többnyire a pályázat befogadását követően el lehet kezdeni, míg a projekt előkészítési tevékenységek a pályázat benyújtása előtt is megkezdhetők.

Adminisztrációs terhek

Vélhetően nem minden pályázónak megy majd könnyen a nyolcoldalas pályázási adatlap kitöltése, de az egyaránt körülbelül 50 oldalas pályázati felhívás, valamint általános pályázati útmutató áttanulmányozása is igénybe vesz majd bizonyos időt.

Mind önkormányzati, mind vállalati oldalról folyamatos az érdeklődés az energetikai pályázatok iránt - mondta el a Napi Gazdaság Online számára Pénzes Ágnes, az OTP Hungaro-Projekt Kft. vezető projektmenedzsere. Az elmúlt egy év slágerterméke az épületenergetikai pályázat volt, amely azonban június óta nem elérhető (tavaly jelentősen túligényelték a 2013-ig rendelkezésre álló keretet); ezzel együtt megújuló energiatermelésre is egyre nagyobb az igény. Az önkormányzatoknál - magas támogatási ráta mellett - még ebbe tudnak önerőt tenni a későbbi költségcsökkentés reményében - fogalmaz a pályázati tanácsadói tevékenységet is végző társaság vezetője, és elmondása szerint azon vállalkozások is intenzíven érdeklődnek, akik egyébként kapacitásbővítésben, munkahelyteremtésben nem gondolkoznak, de működési költségeiket csökkenteni kívánják.



Az energetikai pályázatok az érdeklődő vállalkozások körében kevésbé népszerűek, mint az eszközbeszerzéseket, komplex beruházásokat és innovációs projekteket támogató pályázatok; véleményünk szerint ennek a fő oka az információhiány lehet - fogalmazott Körmendy Zsófia, a 4 Tender Hungary ügyvezető igazgatója. A kisebb cégek kevésbé értenek ehhez a területhez, és gyakran a már érdeklődők egy részét is elriasztja ezen pályázatok bonyolultsága, a sok csatolandó melléklet, köztük a pályázat alapját képező kötelező megvalósíthatósági tanulmány - tette hozzá.

Az energetikai pályázatok közül egyre nagyobb népszerűségnek örvend a „Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés” című pályázati konstrukció - mondja Pénzes. Ennek számos oka van: elsőként a legfontosabb, hogy a kötelező villamosenergia átvétel miatt biztos felvevő piacot garantál a beruházóknak, s mindehhez viszonylag magas, akár 85 százalékos támogatásintenzitású pályázati lehetőség kínálkozik. Támogatást hatféle megújuló energiaforrás alkalmazása esetén is igénybe lehet venni, szélenergiától a biomassza felhasználásáig, ugyanakkor nincs megkötés az egyes tevékenységtípusok számát és arányát illetően, tehát a megnevezett megújuló energiaforrások egymással való kombinálása megengedett, amennyiben az a hatályos jogszabályoknak megfelel. Így lehetőséget kínál a kisebb, akár 50 millió forintos projektek megvalósítására, ugyanakkor a több százmilliós, akár milliárdos projektek támogatására is.

Elektronikus benyújtás

A korábbi évek pályázataihoz képest az adminisztratív terhek csökkentése érdekében bevezették az elektronikus (CD-n történő) pályázatbenyújtást - emelte ki Körmendy Zsófia. A pályázat értékelési szempontrendszeréből kikerült a belső megtérülési ráta számítás, ami megkönnyíti a pályázók helyzetét Pénzes Ágnes szerint, aki visszalépésnek tartja azonban azt, hogy jelenleg nem elérhető kizárólag az energiahatékonyságot támogató pályázat, illetve, hogy nagyvállalatoknak és a közép-magyarországi régióban nem érhető el még a kombinált kiírás sem.

A korábbiakhoz képest alapvető változásnak tűnik, hogy ezúttal az összes energetikai célú pályázati kiírás előírja valamilyen megújuló energiaforrás hasznosítását, ami üdvözítőnek mondható - mondte el Szabó Bence, az Euro Pályázat Kft. ügyvezető igazgatója. Míg például korábban lehetséges volt épületenergetikai kiíráson úgy indulni, hogy a kedvezményezett csak nyílászárót cserélt, addig a a mostani pályázati kiírás már megköveteli, hogy a projekt épületenergetikai kiírás esetében is megújuló energiaforrás hasznosításával járjon együtt.

Nincs nagy különbség

Nagy különbségeket az Új Széchenyi Terv kiírásaiban az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázataihoz képest nem tudunk felfedezni - mondta Szabó Bence. Az ügyvezető szerint a pályázatok többségéhez kötelezően csatolandó megvalósíthatósági tanulmány nagyon megbonyolítja a pályázást, egyben költségessé is teszi, ami nem igazán kedvez a kis összegekre pályázni vágyóknak. Az egyik konstrukció már nem követeli meg a megvalósíthatósági tanulmány csatolását energetikai audit esetében, amely konstrukció felé való elmozdulás a többi pályázat esetében is a követendő út lehetne - vélte.