Az év végi céges ajándék könnyen rémálommá válhat

Komoly bonyodalmat okozhat egy céges vagy egy üzleti partnertől kapott karácsonyi ajándék. Ennek ugyanis olykor szigorú szabályai vannak, ami az ünnepre készülődve sokszor feledésbe merül - hívta fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Domokos László, 2020. december 17. csütörtök, 13:31
Fotó: Pixabay

Egy céges ügyféltől kapott ajándékból, juttatásból akár komoly feszültségek is keletkezhetnek. A Munka törvénykönyve (Mt.) ugyanis meghatározza, hogy a munkavállaló kizárólag a munkáltató előzetes hozzájárulása esetén fogadhat el harmadik személytől bármilyen díjazást - legyen az egy apró ajándéktárgy is -, ha az összefüggésben van a munkaviszonyban végzett tevékenységével.

Azt viszont nem szabja meg, hogy a hozzájárulás miként adható a munkavállalónak, és a törvény arról sem rendelkezik, hogy az ajándék mekkora értéket képviselhet. Ennek körülményeit azonban a felek a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben is részletezhetik. Ilyenkor pedig mindig ez az irányadó, s ha valaki ezt megszegi, akkor kenyértöréssel, vagyis az állás elvesztésével is járhat. Ha erről nem rendelkeznek a dokumentumok, akkor az Mt. szabályai élnek, vagyis harmadik féltől díjazás nem fogadható el.

Mit tehet a dolgozó?

Bármilyen összeghatárt is engedélyezzen a munkáltató, azt fontos tudnia az alkalmazottnak, hogy fizetése nem csökkenthető arra hivatkozva, hogy harmadik féltől valamiféle díjazásban részesült. Ha ezt a foglalkoztató megsérti, akkor az alapot adhat a dolgozó azonnali hatályú felmondására.

Fontos tudni, hogy a vonatkozó szabályozás szerint a munkavállaló nem köteles jelenteni, ha ajándékot kap, ám a munkaszerződésben ez a kötelezettség is előírható. Ha ezt mégsem teszi meg, és elhallgatja, hogy ajándékot kapott, az bizony alapot adhat elbocsátásához.

Ha a cégek szeretnének kedveskedni az ünnepek előtt dolgozóiknak, annak már jobban körülhatárolt szabályai vannak. Bár semmi nem korlátozza a munkavállalóknak adható ajándék mértékét, sőt összegét sem, ám adójogi vonzatai miatt megfontolandó, hogy egy-egy vállalat mekkora egyszeri juttatást biztosít dolgozóinak az év végén.

A cégnek adóznia is kell

Az szja-törvény alapján ugyanis a  munkáltatónak adót kell fizetnie az egyes juttatások után, még akár csekély értékű (a jelenleg 161 ezer forintos minimálbér 10 százalékát meg nem haladó), évente egy alkalommal adott ajándék után is -  mindegy, hogy ez az ajándék termék vagy szolgáltatás. Az így nyújtott juttatás után a munkáltatónak az ajándék értékének 118 százaléka után kell megfizetni a 15 százalékos szját, valamint 17,5 százalékos szochót.

Azt ugyanakkor nem árt tudni, hogy a munkáltató a dolgozói számára minimálbér összegéig 2020 végén is adómentesen biztosíthat sport- vagy kulturális rendezvényre szóló belépőt.

Az adott ajándék nem lehet értékpapír, így nem célszerű például dolgozói részvényt adni év végén a dolgozóknak. Hasonlóképpen nem jó ajándék a bármire, korlátozás nélkül felhasználható utalvány, vagy éppen a készpénz-helyettesítő fizetőeszköz sem, de nem szerencsés a nemesfémből készült termék, illetve kisebb ékszerek ajándékozása is. Ezekben az esetekben ugyanis már a munkavállalónak kell adót fizetnie.

Az ajándékok kérdése könnyen érzékeny területté válhat a legjobb szándék ellenére is. Ha valaki engedély nélkül ajándékot fogad el, az akár karrierjére is hatással lehet, hiszen egy ilyen esemény arra is alapot adhat, hogy munkáltatója vele szemben táplált bizalmát kikezdje. Ez pedig egészen odáig vezethet, hogy bizalomvesztésre hivatkozva munkaszerződését is felmondják. Éppen ezért az év végi ünnepeknél az ajándékok kapcsán eléggé körültekintőnek kell lennie mindkét félnek, annak is, aki adja, s annak is, aki elfogadja azt - állapította meg Bán Gergely, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás irodavezető partnere.

HOZZÁSZÓLÁSOK