A vádirat szerint az 54 éves férfi és nő még 2011-ben elhatározták, hogy a biztonságtechnikai területen is működő cégük munkavállalóit érintő adókat és a járulékokat nem fogják megfizetni. Ennek érdekében a cégük által foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát színleg megszüntették és fiktív munkaerő-kölcsönzési, valamint megbízási szerződéseket kötöttek, az elkövetésbe bevont társaságokat rendszeresen cserélték.

A két vádlottnak segítséget nyújtott a könyvelési tevékenységet végző 42 éves nő, illetve további két társuk, egy 59 éves nő és egy 46 éves férfi, akik a valótlan munkaügyi bejelentésekben, valamint a fiktív számlák, pénzügyi dokumentumok kiállításában vettek részt.

A vádlottak cselekménye 2011-2015 között összesen 155 millió vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek.

Az új büntetőeljárási törvény adta lehetőségeket kihasználva, a Fővárosi Főügyészség a bűncselekményt beismerő terheltekkel egyezség megkötését kezdeményezte, amelynek része volt a költségvetést ért vagyoni hátrány megtérítése. A terheltek és védőik elfogadták az ügyészség által megállapított feltételeket, a céget irányító vádlottak - részben már az egyezséget megelőzően - megfizették az okozott vagyoni hátrányt - közölte a Fővárosi Főügyészség.

A bírósági előkészítő ülésén a vádlottak beismerték bűnösségüket és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. A bíróság pedig megállapította, hogy az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak, így azt jóváhagyta, és azzal azonos tartalommal nyomban ítéletet hozott.

A Fővárosi Törvényszék az egyezségnek megfelelően a vádlottakat bűnösnek mondta ki - négyüket különösen nagy, egyiküket jelentős vagyoni hátrányt okozó - bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében és hamis magánokirat felhasználásának vétségében. A bíróság a 46 éves férfit 2,5 milliós pénzbüntetésre, társait 2-2 év szabadságvesztésre ítélte, az utóbbi büntetések végrehajtását 3-5 év közötti próbaidőre felfüggesztette.

Az ítéletet mindenki tudomásul vette, így az jogerőre emelkedett.