Növekvő bajokat okoz a ki nem fizetett adósság

A recesszióval a vállalatok kintlévőségei is nőnek, ami egyre nagyobb problémát jelent a vállalati szektorban. Kedvező fordulat, hogy a cégek nem a költéseikből vesznek vissza és nem akarnak leépíteni, a tervezett fejlesztések viszont gyakran áldozatául esnek a válságnak.
Rácz Gergő, 2020. október 29. csütörtök, 09:00
Fotó: Pixabay

Az európai cégek 85 százaléka szerint a késedelmes fizetések miatt veszteségeket szenvednek el, ami jóval magasabb, mint a tavalyi 68 százalékos arány - derül ki az Intrum követeléskezelő felméréséből. Az idei év első felében a cégvezetők 76 százaléka nevezte elképzelhetőnek vagy kifejezetten valószínűnek, hogy ez a bevételkiesés a cég megszűnésével fenyegessen, tavaly még csak 54 százalék volt ez az arány.

A magyar gazdaságban az európai átlagnak megfelelő mértékben okoznak gondot a cégeknek a késedelmes fizetések: a cégvezetők 87 százalék válaszolta azt, hogy bevételkieséshez vezettek a kintlévőségei. A felmérés alapján a közelmúltban a cégeknek a fele el kellett, hogy fogadjon fizetési haladékot multinacionális vagy kkv ügyfelektől egyaránt.

Az ilyen kérelmekre sok magyar cég, a válaszadók 44 százaléka inkább lejjebb viszi az eredetileg megszabott árat.

Ennek ellenére a magyar cégvezetők az uniós átlag feletti arányban mondták azt, hogy ha az ügyfeleik hamarabb fizetnének, több lehetőségük lenne új munkatársakat felvenni, új technológiai eszközöket bevezetni, vagy új piacokra eljutni.

Maguk a vállalatok ennek ellenére még nem feltétlenül akarnak megszorításokhoz folyamodni. A kiadáscsökkentés még így is a leggyakoribb válságkezelő lépés, de csak az európai cégek 38 százaléka, a magyar cégeknek pedig csak 29 százaléka élt ezzel. Ebben valószínűleg szerepet játszik az is, hogy sok vállalat már korábban, a koronavírus-járvány első hulláma alatt csökkentette a kiadásait, és ezt követően már csak a létfontosságú tevékenységeit végezte.

Tavaly még a magyar cégek 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kiadáscsökkentésre készül a közeljövőben, idén 20 százalékponttal kevesebben készülnek erre. 2019-ben már elindultak azok a piaci folyamatok, amelyek a mostani recessziót is elmélyítették, a világgazdaságban már körvonalazódott egy negatív konjunktúra. Úgy tűnik azonban, hogy éles helyzetben, a recesszió után már nem minden cégnél a spórolás bizonyult a legjobb megoldásnak.

A magyar cégek körében a leggyakoribb válságkezelési módszer a hitelfelvétel befagyasztása, valamint a létszámstop. Az Intrum szerint tavalyhoz képest 11 százalékponttal több vállalat tervez tervezi a bővítés befagyasztását vagy leépítést.

HOZZÁSZÓLÁSOK