Állami bértámogatás: ez a baj, és ez sikerült jól

Haszna és hiányossága is van az új bértámogatási programnak az Inforádiónak nyilatkozó szakszervezeti vezetők szerint. A kritikusok szerint még 70 ezer munkahely megmenthető lett volna, ha részmunkaidős státuszok kipótlásánál nem óvatoskodnak, de megvan az esély az új munkakörök létrehozásának is.
Szabó Dániel, 2020. május 21. csütörtök, 13:04
Fotó: Getty Images

Hétfőn jelentette be a kormány a munkahelyteremtő bértámogatási programot, amely 80 milliárd forintos keretösszeg mellett a tervek szerint 70 ezer ember munkába állását segíti majd. A bejelentés alapján az új álláshelyeket létrehozó munkáltatóknak 6 hónapos bértámogatással legfeljebb havi 200 ezer forintot térítenek meg, így minden álláskereső elhelyezkedését és munkahelyének megőrzését havi nettó 112 ezer forinttal segítik. Az összeg tartalmazza az adott dolgozó havi nettó bérét, a dolgozó után fizetendő járulékokat és a munkaadói járulékterheket is.

A Coop-csoport érdekképviseleti szövetségének elnöke, Zs. Szőke Zoltán szerint ezzel a bértámogatási rendszerrel a korábbi tervekhez képest sokkal hamarabb tud majd a magyar gazdaság ismét lendületet venni - írja az Infostart, amely szerint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke úgy látja, hogy a program fontos és jó lépés.

"A már megszűnt munkahelyek helyébe teremt foglalkoztatási lehetőséget, így nagyobb a készség a munkaadók részéről, hogy felvegyék a munkavállalókat és ismét alkalmazzák őket. A szociális partnerek - munkaadók, szakszevezetek - arra kérték a kormányt, hogy a munkahelyvédő támogatás maradjon fenn a veszélyhelyzet után is, hiszen a gazdasági következmények nem szűnnek meg - erre a kormány pozitív választ adott" - nyilatkozta a képviseleti vezető.

Kritikusabb ennél Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki szerint 70 ezer ember munkahelye megőrizhető lett volna, ha a kormány időben bevezeti azt a programot, amelyről eredetileg beszélt. Vagyis hogy a bérköltségek 70 százalékát átvállalta volna az állam, miközben ténylegesen az történt, hogy a részmunkaidős státuszba került dolgozók esetében a kieső rész legfeljebb 70 százalékát vállalták át. A késlekedést jelentősnek tartja: március 11-én jelentették be a veszélyhelyzetet, és a legelső ilyen pályázat április 16-án, illetve a módosított verzió április 29-én jelent meg.

Kordás a most bejelentett program kapcsán még sok tisztázatlan részletet lát. Szerinte például nem világos, mi történik akkor, ha egy új munkahely létrehozásánál a munkáltató vagy a munkavállaló úgy dönt, a próbaidő alatt élni kíván a felmondás jogával, mert így kérdés, mi lesz a támogatással. Várja, hogy az ilyen kérdéseket minél előbb megmagyarázza a kormányzat.

HOZZÁSZÓLÁSOK