Fontos dolog derült ki a szabadnapokról
Még mindig nem fordítanak a magyar munkavállalók elég időt a feltöltődésre - derült ki a Profession.hu reprezentatív, ezer fős online kutatásából. A felmérésben résztvevők csaknem fele (48 százalék) kevésnek tartja a kivehető napjai számát, ami kedvezőtlen változást jelent a 2014-es 40 százalék után. Ehhez képest feltűnő, hogy a munkavállalók csaknem negyede (23 százalék) nem tudja kivenni az összes szabadnapját egy évben - igaz, 2014-ben ezzel még csaknem harmaduk (31 százalék) volt így - adta hírül a portál.
A válaszadók negyede (24 százalék) teljes mértékben, mintegy fele (53 százalék) döntően, egyötöde pedig kisebb részben, de meghatározhatja, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát. Összesen négy százalék az, akinek viszont semmilyen beleszólása nincs ebbe a kérdésbe.
Mit engednek meg a főnökök?
Némi mérséklődés látszik abban, hogy egyeseknek főnökeik nem engedik meg kivenni azokat a napokat, amelyeket maguk választottak. Erről a problémáról a válaszadók 49 százaléka számolt be az idei kutatásban, ezzel szemben 2014-ben ez még 53 százalékot tett ki. Minden ötödik alkalmazott (21 százalék) került már olyan kellemetlen helyzetbe, hogy felettese ugyan engedélyezte a szabadságot a kívánt napokra, ám ezt végül visszavonta. Akik az ilyen vezetői döntésnek áldozatául estek, azokat aligha vigasztalja, hogy ez a mutató öt éve még csaknem 30 százalék volt.
Érdemi előrelépés történt a munka miatt kényszerű szabadság-megszakításoknál. A felmérés szerint a válaszadók 33 százaléka panaszkodott arra, hogy volt már ilyenben része, igaz, az előző felmérésben ez még 41 százalék volt.
Szabadság csak papíron?
A bennragadt szabadnapok száma kevesebb lett, ám a kutatásban résztvevők 17 százaléka a szabadnapjaik több mint 60 százalékát nem tudta felhasználni. Az ilyen esetek magyarázata jellemzően hasonló maradt az elmúlt öt évben: az egyik az elvégzendő munka mennyisége, a másik a helyettesítésük megoldatlansága.
A kutatás egyik érzékeny kérdése, hogy mennyien vannak azok, akik csupán papíron mennek szabadságra, vagyis valójában munkával töltik el ezt az időt is. Ezúttal a munkavállalók 41 százaléka azt jelezte, hogy már előfordult vele ilyen, ami számottevő fejlődés, hiszen öt évvel ezelőtti adatokhoz képest ez 12 százalékpontos csökkenés.
Sorathul, 2019.07.25 07:11
Nem is lenne ezzel semmi baj, ha egyesek nem szezonban akarnák kivenni a szabadságukat, vagy ha a munkaidejükben elvégeznék a rá szabott feladatot. Sajnos ezek azok, akik leginkább hangoskodnak.
Főleg igaz ez egy ezer fős reprezentatív kutatásnál. (Ami elég gyenge véleményem szerint)
A főnöknél tessenek panaszt emelni, vagy felmondani ha nem tetszik, a Profession.hu nem fog ezen változtatni.
GundelZoltan69, 2019.07.25 14:24
Jelenlegi 20 helyett 24 nap alapszabadság járna. A jelenlegivel ellentétben a szabadság harmadával a munkavállaló maga dönt, harmadával a két oldal közösen, harmadával a munkáltató rendelkezik. (Jelenleg 7 nappal rendelkezik a dolgozó és 13 nappal a munkáltató.)
A gyermekek után:
Jelenleg:
1 gyermek - 2 nap
2 gyermek - 4 nap
3 vagy annál több gyermek - max. 7 nap
tartósan beteg és/vagy fogyatékos gyerek után - 2 nap
(Mindennel a munkáltató rendelkezik. De csak a tankötelezettségi életkor betöltéséig.)
Jelenleg:
1 gyermek - 4 nap
2 gyermek - 8 nap
3 gyermek - 16 nap
minden további gyermek után - 4 nap
tartósan beteg és/vagy fogyatékos gyerek után - 4 nap
A szabadság 75% a dolgozó, a 12,5% közösen, a 12,5% a munkáltató rendelkezik 18 éves korig.
A 18 és 23 év közöttiek esetében amennyiben igazolják, hogy nappali tagozaton tanul:
1 gyermek - 3 nap
2 gyermek - 6 nap (amennyiben tanköteles is van köztük, akkor 7 nap)
3 gyermek - 9 (12-14) nap (amennyiben 1 tanköteles van köztük, akkor 10 nap; amennyiben 2 tanköteles is van köztük, akkor 7 nap))
minden további gyermek után - 3 nap
tartósan beteg és/vagy fogyatékos gyerek után - 3 nap;
A 23 év felettiek esetében:
1 gyermek - anya: 2; apa: 1 nap
2 gyermek - anya: 4; apa: 2 nap
3 gyermek - anya: 6; apa: 3 nap
minden további gyermek után - anya és apa: 1 nap
tartósan beteg és/vagy fogyatékos gyerek után - anya és apa 2;
(A fennemlített 75-12,5-12,5% arány megmarad.)
A megváltozott munkaképességű emberek esetében jelenleg egységes 5 nap jár, amit a megállapított egészségkárosodásának és rehabilitálhatóságának mértékében emelnék.
a) 25-50% +2 nap
b) 51-75% +3 nap
c) 75% felett (amennyiben képes valamiféle munkát végezni) +10 nap
Jelenleg a kötelező orvosi vizsgálat kivételével a munkáltató jogosult ezt is kiadni. Ettől eltérően én ezt a dolgozó kezébe adnám.
Életkor alapján járó szabadság
Jelenleg
a) 25-31. éves korig 3 évente 1 nap (összesen max. 3 nap jön ki)
b) 31-45 éves korig 2 évente 1 nap (összesen a fenti 3 mellett további 7 nap)
Javaslat:
a) 22-31 éves korig 3 évente 1 nap (összesen 4)
b) 31-47 éves korig 2 évente 1 nap (összesen 4+8)
c) 47-50 éves korig évente 1 nap (összesen az előbbiekkel együtt 15 nap)
Végezetül egy példa a fentiekre.
Jó magam 50 éves vagyok és 4 gyermekem van. A legkisebb még tanköteles korú (17), a középső is tanul még (22), a két legnagyobb kiesik a rostáról (elméletben). Ráadásul a legkisebbnek több betegséges van, ami miatt súlyosan betegnek számít.
Jelen - 20 nap alapszabi, 2+2 nap a gyerekek után, 10 nap életkori szabadság (összesen 34 nap)
A felvetésem: 24 nap alapszabi, 1+1+7+4 nap a gyerekek után, 15 nap életkori szabi (összesen 52 nap)
Ha csak az alapszabadság valamint a beteg gyermekek utáni szabit emelnék kicsit meg, mondjuk 20-ról 24-re, ill. 2 napról 4 napra, már akkor is 40 nap járna.
Azt, hogy az alapszabadságot legalább 50% (húszról legalább harminc napra) emeljék és mellette nyúljanak hozzá az egyéb formába járó szabadságokhoz vélhetően egyébként sem működnének.