A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló kormányrendelet szerint március 8-tól 22-ig, egyebek közt csak a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszer-, és drogériai termékeket értékesítő üzletek, valamint a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, eszközöket árusító üzletek tarthatnak nyitva, ide nem értve a főtevékenységként szórakoztató és háztartási elektronikai eszközöket forgalmazó üzleteket.

A boltok bezárása a kereskedők döntésére volt bízva, számos nagy szereplő - egyebek közt a Media Markt, az Euronics, az Extreme Digital és az IKEA - úgy ítélte meg, hogy a kormányrendelet alapján átmenetileg minden értékesítési pontjára lakatot tesz, míg mások - például a Decathlon, a Jysk és az Alza.hu - úgy határoztak, hogy csomagátvevőpontokat továbbra is üzemeltetnek.

Kapcsolódó

Bezárták a kiskaput, de az mégis nyitva áll?

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) állásfoglalást kért a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK), az interneten megrendelt csomagokat átvétele ügyében és a hivatal világosan fogalmazott: csak az olyan áruházakban, üzletekben lehet az online megvásárolt termékeket személyesen átvenni, amelyek a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló kormányrendelet szerint nyitva tarthatnak. A bezárásra kötelezett üzletek esetében nemcsak a belső terek nem működhetnek átvevőpontként, hanem az üzletek előtti területek és a kapcsolódó parkolók sem, vagyis

semmilyen formában nem történhet személyes, közvetlen átvétel.

Az Ecommerce Hungary Közhasznú Egyesület ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy a csomagküldő internetes kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozások - kisebb kivételekkel - zavartalanul működhetnek március 22-ig és ez egyaránt vonatkozik a futárcégek igénybevételével és a személyes átvételi pontokon történő kézbesítésekre is. A kormányrendelet 6. paragrafusa szerint ugyanis a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiségek nyitva lehetnek, amennyiben postai, csomagküldő és házhozszállítási szolgáltatást nyújtanak. Úgy látják: a megfelelő egészségügyi előírások betartásával történő személyes átvételek akár az átvételi pontokon, akár egyes, amúgy zárva levő üzletekben nem jelentenek számottevő járványügyi kockázatot.

Csányi Zoltán, az egyesület alelnöke lapunknak elmondta: a rendelet pontosítása érdekében, egyeztetés céljából megkeresték a Pénzügyminisztériumot és az ITM-et. Kérelmezték, hogy rendelet térjen ki az olyan kereskedelmi cégekre, amelyek nem üzletet, hanem a telephelyükön átadópontot működtetnek és nyíltan fogalmazza meg, hogy számukra a személyes árukiadás megengedett. A vendéglátásra vonatkozó járványellenes jogszabály ugyanis kimondja, hogy elvitel céljából be lehet menni az éttermekbe, ám az átadópontokra a rendelet erre nem tér ki. A szakmai szövetség választ egyelőre nem kapott a megkeresésre.

Azonban a hazai jogrend alapján a gyakorlatban nem az a kötelező érvényű, amelyet a jogalkotó előír, hanem amelyet az ellenőrző hatóság jóváhagy.

A BRFK mindent rendben talált az Alza.hu-nál

Az Alza.hu budapesti bemutatóterme március 8. után is fogadhatja a vásárlókat. A hét során a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálatot tartott a kereskedelmi egységnél és működési elvünk alapján teljesen helyénvalónak ítélték a nyitva tartást - mondta a Napi.hu-nak Takács Csaba, a társaság magyarországi vezetője.

Magyarázata szerint az NNK állásfoglalása csak az érintett üzletek nyitva tartását tiltja, az Alza.hu bemutatótermét azonban nem üzletből alakították át csomagátvevőponttá.  Az egységben helyi értékesítést sosem folytattak, a termékeket nem lehetett levenni a pultról és a kasszánál fizetni értük, hanem ott kizárólag internetes megrendelés alapján lehetett áruhoz jutni. Annyi változás történt, hogy a lezárás előtt az egységben technikai jellegű és a megrendelésekre vonatkozó tanácsadást, valamint vásárlói-, és hitelügyintézést, reklamációkezelést is folytattak. Ezeket a tevékenységeket beszüntették, és telephely immár csak csomagátvevőpontként üzemel. A bemutatóteremben lekordonozták az összes terméket, így nem lehet azokat megtekinteni.

Az online megrendelt áruk átvétele és kifizetése azonban a helyiségben folyik, nem pedig kültéren. Az ellenértéket fizetőautomata, illetve készpénzautomata segítségével lehet kiegyenlíteni, a raktárban előkészített termékekhez pedig egy átadópultnál lehet hozzájutni - ismertette a cégvezető.

Takács szerint minden egészségügyi és biztonsági előírást betartanak, és számításaik szerint az egységben a bejövetel után átlagosan 5 percet töltenek el a vásárlók, ezt gyorsaságot pedig még a postákon is nehezen tudják kivitelezni. Úgy látja: a vásárlók valós igényeit elégítik ki, hiszen sokan nem tudják átvenni az árukat otthonukban.

Elmondta: a nyitva tartás kapcsán az Alza.hu számára a nemzetközi tapasztalatok és az eCommerce Hungary állásfoglalása volt a mérvadó, végül pedig az ellenőrző hatóság is jogszerűnek ítélte gyakorlatukat.

A webáruház hazánk mellett Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában működik, utóbbi két országban pedig a törvényhozók külön kitértek arra is, hogy a csomagátvevőpontokon engedélyezett a vásárlás. Takács Csaba szerint Magyarországon sok kereskedő hátrányba került, hiszen a nagyáruházakban - ahol a fő tevékenységi kör az élelmiszer-kereskedelem - zavartalanul működnek például a ruházati és műszakicikk-részlegek, ezzel szemben Szlovákiában bármilyen élelmiszert árusító üzletben körbe vannak kordonozva azok a polcok, ahol műszaki cikkeket értékesítenek.

A kereskedelmi joganyag nem is tartalmazza az átvevőpont fogalmát

Lapunk megkereste a témában Vámos Györgyöt, az OKSZ főtitkárát is, aki írásban közölt állásfoglalást. Szerinte a vonatkozó kormányrendelet egyértelmű. Gondot az okoz, hogy az üzletekre vonatkozó korlátozásokat a kereskedelmi törvénnyel együtt kell nézni. A jogalkotásban nem ismétlik meg a más jogszabályokban foglaltakat.

A rendelkezésemre álló három kormányzati állásfoglalás is világosan tükrözi a jogalkotói szándékot az átvevőpontok esetében. Átvevőpont abban az esetben semmilyen módon nem működtethető, ha a vállalkozás üzletét az árusított termékek összetétele miatt zárva kell tartani. Ekkor azt kell nézni, milyen termékeknek van döntő súlyuk az adott üzlet értékesítéseiben - írta a főtitkár.

A kereskedelmi törvény alapján a webáruházi értékesítés, az elektronikus kereskedelem az úgynevezett "csomagküldő kereskedelem" fogalomkörébe tartozik. Ekkor a kereskedő a "kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre". Az Ecommerce Hungary ezért helytelenül állítja, hogy az átvevő ponton történő személyes átvétel lehetősége benne van a csomagküldő internetes kiskereskedelem meghatározásában. A kereskedelmi joganyag nem is tartalmazza az átvevőpont fogalmát. A kereskedelmi gyakorlatban szabadon kialakítható átvevőpont lehet maga az üzlet területe, ebben az esetben egyértelmű a kormányrendelet.

Vámos György szerint nem tartalmazza a kereskedelmi jog a bemutatóterem fogalmát sem. Így egyértelmű, hogy erre sem lehet mentességi alapon hivatkozni. Az Alza saját elhatározása alapján bemutatóteremnek elnevezett épületrészét a kereskedelmi hatóság nyilvántartásában üzlet megnevezéssel jelentette be, az is. Így erre az esetre is a kormányrendelet egyértelmű iránymutatást ad, hiszen az üzlet jogszabályi fogalomkörébe esik. Nem számít az sem, milyen kiszolgálási, áruátadási technikával, műszaki megoldással fogadják az oda belépő vásárlót.

Ha egy csomagküldő vállalkozás az átvevőpontot az üzlet területén kívül szervezi meg, akkor a kereskedelmi törvényben meghatározott üzleten kívüli kereskedési formák jöhetnek számításba, például automaták beállítása, de minden megengedett értékesítési módot be kell jelenteni a kereskedelmi hatóságnak. A parkoló, vagy az üzlet bejárata előtti terület nem része az üzletnek, így, mivel az áruátvétel is a kereskedelmi tevékenység része, ott önkényesen nem folytatható.

A kormányrendelet szerint a szolgáltatások körében a postai, a csomagküldő és a házhozszállítási szolgáltatás megengedett. Ezek egyike sem jelent átvevőpontos áruátvételi lehetőséget. A vendéglátás esetében pedig megnevezik az "elvitel" lehetőségét, ami tartalmában azonos az átvevőponti átvétellel - fogalmazott az OKSZ főtitkára.