Amerika mellett kit érdekel a magyar piac?

Amikor a törvényhozók megalkották az új online-szerencsejáték-szabályozást, érezhető volt, hogy a cél a hazai piaci szereplő, a Szerencsejáték Zrt. erősítése. Ennek ellenére úgy lehetett számolni, hogy maximum 4, de inkább 2-3 szereplő azért elindul a magyar piacon, annak dacára, hogy a játéktípusonként százmilliós díj és a játékadó kettős szorítása messze nem kecsegtet komoly nyereséggel − mondta el lapunknak egy, a piaci viszonyokat jól ismerő szakértő.
Nagy László Nándor, 2013. május 8. szerda, 19:53
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Alapjaiban új helyzetet teremtett ugyanakkor, amikor az online szerencsejáték és sportfogadás területén piacvezető Bwin kijelentette, hogy a jövőben nem számol a magyar piaccal. Ezt követően a többi nagy cég is hasonló módon jár el, még akkor is, ha első ránézésre még nem látványos a piacról történő távolodás. Híreink szerint a Sportingbet is megszüntette magyarországi képviseletét, a hazai ügyfelek kiszolgálását magyarul beszélő operátorok végzik − külföldről.

Informátorunk szerint a magyar kormányzat rossz pillanatban lépett, hiszen a szigorítás nagyjából egy időben zajlik az amerikai piacnyitással, márpedig a 400 milliós, a fogadások terén jóval tapasztaltabb piacon való megjelenés sokkal-sokkal fontosabb, mint egy kemény szabályokat hozó mini állam niche-piaca. Az USA-ban felmérték, hogy az igény egyre inkább az élő fogadások felé indul, épp ezért az ottani szabályozás legalizálja az online szerencsejátékot és helyzetbe hozza az államot az adóbevételek révén.

Persze lehet egyszereplőssé is tenni a piacot, ugyanakkor ezt a hirdetési és a sportszponzorációs piac bizonyosan megérzi majd: az online fogadásszervező cégek komoly médiajelenlétet generáltak, ráadásul a sportszponzorációból is hiányozni fognak az általuk fizetett támogatási pénzek.

HOZZÁSZÓLÁSOK