Nyugodtan indult a Fidesznél a hónap

Nagy várakozások nem előzték meg Orbán Viktor miniszterelnök február 10-i évértékelőjét, de azt már előzetesen lehetett sejteni, hogy a nem egész egy évvel harmadjára is újraválasztott Fidesz-KDNP-kormány új programokat hirdet. Végül aztán kiderült, hogy a még 2000-ben elhangzott országértékelő beszédeinek egyik legismertebb mondatát - a "három szoba, három gyerek, négy kerék" lényegűt - emeli új szintre.

Meghirdette ugyanis a családvédelmi akcióterv és a már egy évvel korábban emlegetett demográfiai kormányzás új fázisát. Megígérte, hogy bevezetik a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását. Minden 40 év alatti nő az első házassága esetén 10 millió forintos kedvezményes kölcsönben részesülhet. A törlesztést az első gyermek érkezésekor 3 évre felfüggesztik, a második gyermek esetében újabb 3 évre felfüggesztik és a tőketartozás a harmadát elengedik, a harmadik gyermeknél a maradék tőketartozást elengedik.

Valamint azt, hogy bővül a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kedvezményes hitele, a két- és többgyerekes családok használt lakás vásárlására is felhasználhatják. Heteken belül jön a falusi emberekre szabott csok. Továbbá, hogy már a második gyermek születésekor 1 millió forintot, a harmadik gyermek születésekor 4 millió forintot, minden további gyermeknél 1-1 milliót vállalnak át a jelzáloghitelből.

A program része az is, hogy azok a nők, akik legalább négy gyermeket szültek életük végéig mentesülnek az szja-fizetés alól. Elindul a nagycsaládosok autóvásárlási programja, a legalább 3 gyermekes családoknak 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak. Továbbá, hogy megvalósul a teljes bölcsődei ellátás, 3 év alatt 21 ezer új férőhelyre lesz szükség, amiből az év végéig 10 ezer megépül. 2022-re minden szülő bölcsődébe viheti a gyermekét. Orbán pedig azt is megígérte, hogy bevezetik a nagyszülői gyedet, (gyermekgondozási díjat), így a nagyszülők is maradhatnak gyeden a szülők helyett - sorolta a miniszterelnök.

Brüsszel és a szövetségesek is besokalltak a plakátoktól

A májusi EP-választásra fordulva február 18-án hétfőn kezdtek el megjelenni országszerte a kormány új brüsszelezős plakátjai: ezeken Soros György milliárdos, állandó főmumus, valamint Jean-Claude Juncker EB-elnök képei voltak láthatók azzal a felirattal, hogy "Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel".

Már másnap kritizálta az új kampányt az Európai Bizottság, Juncker maga ugyan még békejobbot is nyújtott Orbán Viktor kormányfőnek, mert bár hazugságnak nevezte, hogy ő Soros embere lenne, de barátjának nevezte a magyar miniszterelnököt. Nem is az Európai Bizottság elnökének reakciója, hanem a Fidesz-KDNP-t is magában foglaló Európai Néppárt pártszövetség tagjainak felháborodása mutatta, hogy a kampány túlment egy határon.

Három nappal később, február 21-én rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa Európai Néppártban a magyar kormány Jean-Claude Junckert és Soros Györgyöt ábrázoló plakátkampánya miatt. Aztán szépen sorban egyre több skandináv, majd benelux állambeli párt kezdeményezte, hogy zárják ki a Fideszt az EPP-ből. Végül ez az eljárássorozat vezetett oda, hogy a magyar párt tagságát felfüggesztették a szövetségben. A végleges szakítás még nem történt meg, de decemberre már úgy fest, búcsút intenek az Orbán elnökölte szervezetnek.

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/epp-neppart-orban-kormany-soros.679116.html.679116.html

Trump újrajátszotta a vietnami kivonulást

Nagy tervekkel érkezett Vietnamba Donald Trump amerikai elnök, hogy semleges területen folytasson egyeztetéseket Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel, diktátorral a nukleáris fegyverek leszereléséről. A dzsucseista rezsim ugyan szavakban jelezte, partner atomfegyver-arzenáljának leszerelésében. Valamint a korábban már magának Nobel-békedíjat követelő Trump oldaláról azt is hallani lehetett, hogy a koreai háború utáni tűzszünetet békeszerződéssel válthatják fel 65 év után, végül semmi nem lett az egészből. A fegyverkezés megmaradt, ahogy az amerikai szankciók is, a háborúnak pedig hivatalosan még mindig nincs vége.

Európa monstrumja kihaló sorba került

A világ legnagyobb utasszállító repülőgépe, az Airbus A380 a modern technológia csodájaként mutatkozott be a nagyközönségnek két évtizeddel ezelőtt, emellett a határokon átnyúló gazdasági együttműködés mintapéldája volt. Végül mégsem sikerült sem gazdaságosnak, sem igazán hasznosnak, ezért a vállalat bejelentette, 2021-től leállítják a gyártását, így szemben nagy versenytársával, a Boeing 747-essel, amely több mint 50 éves karriert futott be, ez a gép nem egészen 12 év alatt befejezi földi pályafutását. Azután a típusból addig legyártott mintegy 230 darab már csak szervizelést kap, így idővel szép lassan leselejtezik majd a Superjumbo.

Biztos lett, hogy eltolják a brexitet

Hiába döntöttek a britek már 2016. június 23-án a britek apró többsége arról, hogy elhagyják az Európai Uniót, még 2019 februárjában sem sikerült előrébb lépniük. Pedig már csak néhány hét volt hátra az eredetileg meghatározott 2019. március 29-i határidőig, de Theresa May akkori miniszterelnök megállapodási javaslatát nem volt hajlandó elfogadni a londoni parlament.

Még tessék-lássék február 26-án a kormányfő bejelentette, hogy szavazhatnak a csomagjáról, de a tory képviselők egy jelentős része is jelezte, hogy nem fogja azt támogatni. Lényegében itt már biztos volt, hogy nem lépnek ki, így is azt közölte May, hogy ha a megállapodást a ház a következő szavazáson is elveti, a kormány másnap azt a kérdést terjeszti szavazásra, hogy a parlament hozzájárul-e a megállapodás nélküli kilépéshez. Ha erre is nemleges a válasz, a képviselők harmadnap a brexit halasztásáról voksolhatnak. Végül márciusban hosszabbítást kért a brit kormány az EU-tól.

Európában a legtöbb bevándorló ukrán

Februárban készítette a Bloomberg átfogó elemzést arról, hogy pontosan mennyi ukrán vendégmunkás és bevándorló lehet Európában. Kiindulási pontnak csak az ENSZ 2017-es becslése állt rendelkezésre, mely szerint 5,9 millió ukrán vendégmunkás dolgozott Európában, ám ez a szám vélhetően kisebb a valóságosnál. Már csak azért is, mert gyorsan nőnek a külföldön dolgozó ukránok hazautalásai.

Támpontot ad még, hogy az ukrán hivatalos statisztika szerint - amely szinte biztosan pontatlan - 2018 végén közel 42,2 millió ember élt az országban. Főként Lengyelországba költöztek át sokan, de már Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, sőt Hollandiában és a Belgiumban is feltűntek.

Itthon a számukat már februárban 50 ezerre tették. A vendégmunkások dajdajozó életmódja miatt nem egy magyar városban volt konfliktus a helyiekkel.