Az energiaárak megállapításáért felelős innovációs és technológiai miniszter az ünnepek előtti péntek késő délutánját találta a legmegfelelőbb időpontnak arra, hogy kihirdesse a jövő évtől érvényes új központi áramtarifákat - írja a Népszava.

Első ránézésre a lakossági díjak jelentősen, a lap számításai szerint 4-5 százalékkal csökkennek. Ám ez csupán a számla egy hányada: konkrétan az áram, mint termék tarifája. Az ezen felül - lényegében a hálózat használatáért - fizetendő úgynevezett rendszerhasználati díjak egy december közepi hivatali rendelet szerint viszont jórészt emelkednek.

Szakértők előzetes számításai alapján a háztartások szemszögéből e két változás kioltja egymást. Eszerint az immár négy éve változatlan lakossági áramtarifák várhatóan a jövő év elején se módosulnak. A rendelet tanúsága szerint ugyanakkor a lakosságon kívüli kört újfent jelentős áramáremeléssel sújtja az Orbán-kormány.

Miközben rájuk is vonatkozik a rendszerhasználati díjterhek növelése, a lakosságénál már eleve 30-50 százalékkal magasabb áramtarifáikon a Népszava számításai szerint rendre közel ötödével még tovább srófolnak.

Az ok vélhetően a nemzetközi áramáremelkedés, amelynek súlyát egyre komolyabban érzi a lakosságon kívüli kör, ahol - a legkisebb cégeket leszámítva - ma már kötelező szabad piaci áron vásárolni. Eszerint az elmúlt év során a hazai cégek, intézmények, gyárak akár 50 százalékos áramdrágulással is szembesülhettek. A legkisebb fogyasztásúak ugyanakkor továbbra is választhatják az állami, úgynevezett egyetemes tarifát.

A szakminiszter az áram- és gázárak további számos belső mutatóját is módosította, ami elemzők azt a célt szolgálja, hogy a kormány a piaci áremelkedés, vagy épp a környezetvédelmi kötelezettségek egyre növekvő terheit változatlanul és egyre inkább a cégekre, intézményekre terheli. Csak így tartható fenn ugyanis az energiaellátás biztonsága a lakosság tarifájának változatlansága mellett.

Ez a jelenség ugyanakkor folyamatosan rontja a magyar gazdaságnak a versenyképességét. Más államokban éppen hogy inkább a lakossági rezsit srófolják túl a cégek tehermentesítése érdekében. Brüsszel mindkét megközelítést ellenzi.