A Napi Gazdaság hétfői számának cikke Az már most borítékolható, hogy a versenybe a Philip Morris Magyarország Kft. is beszáll, aminek az lesz az eredménye, hogy nemcsak a közepes árfekvésű termékek kerülnek lefelé menő árspirálba, hanem az alacsony árú kategória is, sőt nem kizárt, hogy a prémium márkák árában is tükröződik a verseny. Ha az olcsóbb szegmensbe is begyűrűzik a háború, a küzdelembe belekeveredhetnek a piac kisebb szereplői is. Ezek az olcsóbb szegmensben, illetve a sodródohányok területén érdekeltek inkább. Az árverseny vége az lehet, hogy a költségvetésbe a dohánytermékek jövedéki adójából és áfájából is kevesebb bevétel folyik be, végül az sem kizárt, hogy erőteljesebben kell módosítani a magyar jövedéki adó szintjét, ha a verseny hatására a súlyozott piaci átlagár jövedékiadó-tartama a most megfelelő szintről alá megy az uniós elvárásnak. Úgy tudjuk, a BAT végeredményben azzal magyarázta viszonteladóinak a csökkentést, hogy az utóbbi időben a magyar piaci fogyasztás erőteljesen eltolódott az alacsonyabb árkategóriás termékek irányába, illetve a sodródohányok fogyasztása fellendült (ez most összesen - a vágott pipadohánnyal együtt - majd 30 százalék), vagyis a forgalmat szeretnék visszaterelni a magasabb minőségű szegmensbe. A Nielsen adatai szerint a BAT komoly pozíciót vesztett a fogyasztás eltolódása miatt. A Philip Morris például leelőzte a céget néhány márka esetében. A most kibontakozó árháború nem újdonság, 2004-2005-ben már volt rá példa, akkor azonban a piaci pletyka szerint arról volt szó, hogy a kormányzat nem hallgatott az iparra és a nagyobb költségvetési bevétel reményében rövid idő alatt több lépcsőben, drasztikusan emelte a termék jövedéki adóját. Ennek az lett a vége, hogy stagnált a költségvetési bevétel, illetve elszabadult a feketepiac. (Az akkori árháború éles volt, majd 50 millió dollárjába került az iparágnak, míg a mostanit 35-40 millió dollárra taksálják, ám a gond az, hogy ezt az összeget lényegében elégetik a társaságok és nem fektetik be.) A mostani árháborúnak is van gazdaságpolitikai vonzata. Az illetékes szaktárca az iparággal folytatott szakmai vita után olyan jövedékiadó-szabályozási tervezetet készített, amely - igazodva az uniós elvárásokhoz - növelte volna a cigaretta jövedéki adóját, miközben szűkítette volna a cigaretta és sodródohány közti "árnyílást", magyarul megkezdődött volna az alsó szegmens adófelzárkóztatása. Ehhez képest olyan tervezet került a kormány elé, amely kiskereskedelmi árban kifejezve 15,9-16,2 forintnyi hatással lenne minden egyes termékre, így az alacsony és a magasabb árszegmensek közti árolló nem zárulna. Vagyis ezen adóintézkedések mellett a BAT valóban kutyaszorítóba kerülne, hiszen a fogyasztás iránya továbbra is erősen lefelé mutatna abba a szegmensbe, ahol nincs markánsan jelen - bár próbálkozik. (A Philip Morris is inkább a közép, illetve és prémium szegmensre fokuszál.) Az újraírt szabályozástervezetben a korábbi 14 milliárd forint helyett már csak plusz 10 milliárd forint bevételt remélnek - árháború nélkül. Azzal együtt azonban az első számítások szerint legfeljebb 4-5 milliárd többlet kerülhet a kasszába, vagyis végeredményben 6-10 milliárdot bukik rajta az állam a be nem folyt bevételek miatt. Ráadásul a jövő év elejére begyűrűző árháború miatt a gyártók már az idén alacsonyabb árú adójegyet "spájzolnak", vagyis a kormányzat az idei tervezett néhány milliárd extrabevételről is lemondhat.