Tavaly 27,5 ezer ellenőrzést folytatott le az NFH, amiből 8,3 ezer volt olyan, amely után lehetőség van a listára kerülni - mondta érdeklődésünkre Fülöp Zsuzsanna szóvivő. A dokumentumba azok kerülhetnek bele, akiknél három országos vizsgálati program során sem találtak semmilyen rendellenességet, a megelőző egy évben pedig nem alkalmaztak velük szemben szankciót, illetve nem volt megalapozott panasz ellenük.

A vizsgálatok során többek azt nézik, hogy az adott kereskedő helyesen tünteti-e fel az árakat, jól kezeli-e a szavatossággal és jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogásokat, vagy hogyan reagál a vásárlók könyvébe írt panaszokra. Arra Fülöp szerint nem lehet választ adni, hogy melyik feltételt teljesítik a legnehezebben a cégek, hiszen csak azt nézik, hogy ha az ellenőrzés során hiányosság van, akkor megindul az eljárás, amennyiben nincs, úgy felkerülhet a pozitív listára.

Nem ismerjük a jogainkat

Becslések szerint az Európai Unió GDP-jének 0,4 százalékát teszik ki a fogyasztók által bejelentett károk, és egy év alatt az uniós fogyasztók több mint egyötöde szembesült már valamilyen problémával. Ezek után nem meglepő, hogy egy tavalyi Eurobarometer-felmérés szerint a fogyasztók kevesebb, mint fele érzi magát tájékozott és védett fogyasztónak az EU-ban.

A kutatás megállapította, hogy hiába él számos vásárló a panasztétel lehetőségével a kiskereskedelemben, nem kielégítő válasz esetén nagy részük nem tesz további lépéseket. Sok fogyasztónak gondot okoznak a hétköznapi számítások is, így nehezen szűrik ki a számukra a fontos információkat, de nem ismerik fel azt sem, ha illegális értékesítési módszerekkel találkoznak, és jogaikkal sincsenek tisztában. A megkérdezettek többsége arról a jogáról sem tudott, hogy visszaadhat, megjavíttathat vagy kicseréltethet egy meghibásodott terméket.

Mindezek ellenére egyre több az olyan fiatal, akik az - elsősorban nagyobb értékű - vásárlásaikat megelőzően alaposan tájékozódnak, internetes fórumokat olvasnak, és kétszer is megnézik, kitől és mit vásárolnak - mondta lapunknak Morvai Gábor, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) szóvivője. Hasonló véleményen van Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) elnöke is, aki szerint az EU, az állami és a civil szervezetek kampányainak köszönhetően egyre többen tudják, hogy milyen jogok illetik meg őket, így egyre többen élnek is ezzel.

Ugyanakkor azzal mind a két megszólalónk egyetértett, hogy ez még mindig egy viszonylag alacsony szám, a növekedés ellenére máig kevesen vannak, akik egy vásárlásnál előre tájékozódnak az adott cégről. A jellemzőbb inkább az, hogy akkor lesz fontos a fogyasztóvédelem, amikor már megtörtént a baj. Egy rossz élményt követően ugyebár nem valószínű, hogy visszatér az adott üzletbe a vevő - magyarázta Haraszti. Ezt támasztja alá az is, hogy a FOME-nél egyelőre még gyakoribbak a panaszos megkeresések, mint az ügyletkötést megelőző információkereső, érdeklődő ügyfelek, ami Morvai szerint azt bizonyítja, hogy a fogyasztói társadalom jelentős része még mindig jóhiszemű.

Minek a lista?

A pozitív lista a maga nemében hiánypótló, bár látszik, hogy sok vállalkozás még nem jött rá, hogy az adatbázisban való szereplést készpénzre lehet váltani, és ki lehet tenni az ablakba - közölte Morvai. A dokumentumnak a FOME is hasznát veszi, hiszen máig fordulnak hozzájuk azzal, hogy megbízhatnak-e egy adott vállalkozásban és amíg korábban csak a saját ismereteikre, illetve a céginformációs rendszer nyilvános adataira hagyatkozhattak, addig mára már a lista is segíthet.

Éppen ez viszont a lista egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem lehet keresni a rendszerben, az NFH honlapjára pdf-formátumban töltik fel - vette át a szót Haraszti, aki szerint sokkal nagyobb haszna lenne a dokumentumnak, ha kereshető adatbázisként kerülne a honlapra. Van-e értelme egy ilyen listára egyáltalán pénzt költeni? - tette fel a kérdést a TVE elnöke. Véleménye szerint nincs, hiszen ezek a cégek nem tesznek semmit, csak betartják a jogszabályokat. "Nem kell a plusz dicséret, ez a törvényi minimum" - mondta Haraszti, aki szerint ezeknek a cégeknek megvan a maguk marketing-költségvetése, nem kell ezt kormányzati pénzzel támogatni. Annak viszont lenne értelme - folytatta az elnök -, ha azokról adnának ki listát, akik a jogszabályi kötelezettségeiknél többet vállalnak: például nem a törvény által előírt egy évre, hanem hosszabb időre adnak jótállást, vagy olyan esetben is visszacserélik a terméket, amikor nem kötelezné őket erre semmi.

A TVE már hosszú évek óta küzd azért is, hogy ne a jogkövetőkről, hanem a megbírságolt cégekről hozzanak nyilvánosságra egy kereshető adatbázist, így mindenki láthatná, hogy egy adott cég, milyen törvényszegéseket követett el korábban. A negatív hírek a FOME tapasztalatai szerint is könnyebben és tartósabban rögzülnek, mint a jók - egészítette ki kollégája szavait Morvai, ám hozzátette, hogy bár náluk is felmerült a negatív lista ötlete, vannak kétségeik, hiszen ennek akár versenybefolyásoló hatása is lehet: ha valaki azt olvassa, hogy egy üzletben rossz volt egyszer a hús, akkor oda biztosan nem fog menni vásárolni, így a FOME inkább óvakodna attól, hogy ily módon avatkozzanak a cégek versenyébe. Az NFH nem gondolkodik egy negatív lista kiadásán, mivel minden olyan szankciót, bírságot, amit a hatóság ad ki, kötelezően publikálják a honlapjukon - mondta Fülöp, aki azt is megemlítette, hogy ilyen igény eddig nem is igen mutatkozott.