Átvert ügyfelek - így jutottak extra jövedelemhez a hitelezők

A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben figyelmeztette a zálogfiókok ügyfeleit, hogy figyeljenek a szerződéseikre, mert egyes cégek átverik a megszorult ügyfeleket. A becsapottak kártérítésre számíthatnak. A Napi.hu korábban hasonló esetekről írt.
Szakonyi Péter, 2015. július 8. szerda, 07:16
Fotó: Reuters

Sajtóközleményben figyelmeztette a zálogházak ügyfeleit a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy bajba kerülhetnek. Úgy tűnik tehát, hogy a Napi.hu korábbi cikkeiben szereplő ügyek nem voltak elszigeteltek. Akkor arról írtunk, hogy egy sor kis zálogház verte át figyelmetlen ügyfeleit.

A módszer roppant egyszerű: a zálogtárgy kiváltásának futamidejét - amelynek felső határa a törvény szerint nem lehet több a  teljes hiteldíjmutató (THM) maximumánál, 39 százaléknál - nem a szokásos 30 napban, hanem esetenként egy-három napban határozták meg. Ezt követően az ezen felüli időre - amit nemes egyszerűséggel türelmi időnek  tituláltak - a csillagos eget súroló hitelkamatot számoltak fel.

Több ezer forintos átverés

Ez egy viszonylag csekély értékű zaciba csapott karkötő vagy gyűrű esetében is több ezer forintos pluszkiadást okozott az érintetteknek. Úgy tűnt, hogy nem egy-egy esetben, hanem iparszerűen verték át ügyfeleiket egyes zálogházak.

Az MNB közleményéből kiderül, hogy a jegybank nem tartja kívánatosnak azt a piaci gyakorlatot, amely a kézizálog-kölcsönök esetén differenciált, a rövid futamidőt többszörösen meghaladó türelmi időt alkalmaz, valamint azt a kölcsönnyújtói magatartást, amely az ilyen konstrukciókban a türelmi időszak alatti törlesztés esetében a szerződésszerű teljesítéskor felszámítható ügyleti kamat mértékét többszörösen meghaladó díjat alkalmaz.

Kispénzűek kis pénze

Úgy értesültünk, hogy az MNB ezt a véleményét megosztotta a zálogházakkal és az azokat finanszírozó pénzintézetekkel is, és ennek nyomán megszűntek az ilyen visszaélések. Kérdésünkre, hogy mi lesz a már lejárt zálogszerződésekkel, az MNB közölte, hogy fel kívánják tárni, melyek lehetnek azok a piaci szereplők és konstrukciók, amelyekkel szemben indokolt lehet a fellépés. Mindez reményt nyújthat arra, hogy az elmúlt évek tömeges visszaélései nem maradnak következmények és felelősségre vonás nélkül.

Erre már csak azért is szükség lenne, mert a zálogházakba jellemzően nem a tehetős rétegek viszik az értéktárgyaikat. Ez megerősíti az MNB is, amelynek becslése szerint a kézizálog-kölcsönök összegének átlaga 30-50 ezer forintra tehető.

Visszakapják?

Továbbra is kérdés, hogy a károsultak számíthatnak-e valamilyen kártérítésre. Az MNB szerint a pénzügyi intézmények kötelesek visszafizetni a jogszabálysértő módon felszámított díjakat és költségeket. Nagy kérdés, hogy az ügyfelek - akinek döntő többsége nem rendelkezik a bizonyítékot jelentő zálogjeggyel - miként tudnak érvényt szerezni ennek a joguknak.

A zálogházak és az ezeket finanszírozó pénzintézetek ellenőrzése eddig meglehetősen hiányos volt - derült ki a jegybank kérdésünkre adott korábbi válaszából. A fejlemények hatására az MNB számos szakterületen átláthatósági, illetve fogyasztóvédelmi eljárásokat indított, illetve indít a kézizálog-hitelezésben érintett szereplők körében.

Tavaly a piac több jelentős szereplőjénél vizsgálódtak: így a Royal Záloghitel Zrt.-nél, a Corner Záloghitel Zrt.-nél, a BÁV-Zálog Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél  és az Orex-Zálog Záloghitelező Zrt.-nél. Hozzá kell tennünk hogy a lapunk által feltárt - zálogjegyekkel is bizonyított - visszaélések egyike sem e vizsgált zálogházakban történt, hanem kis kelet-magyarországi zálogfiókoknál.

HOZZÁSZÓLÁSOK