A válság márciusban teljes leállásra kényszerítette a japán hátterű Denso magyar üzemét, amit a cég állásidő bevezetésével és egyéb intézkedésekkel vészelt át A járműipari társaság azonban nem a könnyebb megoldást, vagyis a dolgozók leépítését választotta. A vállalat nem élt a kormányrendelet által lehetővé tett egyoldalú munkáltatói intézkedésekkel - vagyis a legfeljebb 24 havi munkaidőkeret bevezetésével - sem.

Szincsák Attilát igazgató szerint a kormány sem úgy gondolta, hogy ilyen intézkedéseket kell hozni, ugyanakkor lehetőséget biztosított erre. Ezt követően a cég vezetése döntötte el, mivel élje. Tehát a lehetőség megvan, de ezzel nem visszaélni kell, ami vállalati filozófia kérdése is. Mi az elmúlt 23 évben is úgy működtünk, hogy próbáltunk olyan közös döntéseket hozni, ami a nagy többség megelégedését és biztonságát szavatolja - értékelt az igazgató.

A Gazdaságvédelmi akcióterv első változata nem találkozott a Denso igényeivel, ezért felhívták a figyelmet arra, hogy módosítások szükségesek. A cégvezető elmondta: különböző lobbicsatornákat használtak, egyrészt az érdekvédelmi képviseleteken keresztül, amilyen például a Magyar Gépjárműipari Egyesület, a Nemzeti Befektetési Ügynökség, de lobbiztak az illetékes minisztériumokban, és Bognár Ferenc, a Liga - Ifjúsági Munkás Érdekvédelmi Szervezet (LIMÉSZ) elnöke személyén keresztül is. Nagyon sok gondolatot megosztottak, és nagyon sok információit is kaptam a Liga Szakszervezetek és a kormányzat közötti egyeztetésekről, ez a többcsatornás visszacsatolás működőképes volt - fogalmazott az igazgató.

A Denso igénybe veszi a Gazdaságvédelmi akcióterv bértámogatási csomagját 3700 dolgozóra, vagyis a teljes állományi létszámra vonatkozóan. Továbbá megbeszélték a munkaerő-kölcsönző cégeikkel is, hogy ők is igényeljék meg a támogatást, így mondhatjuk azt is, hogy a teljes alkalmazotti állományra, vagyis körülbelül 5 ezer főre. Szincsák Attila szerint a csomag jelentős többletköltséget okoz. A támogatás igénybevételéhez a cégnek három hónapra számítva közel 500 millió forintnyi saját erőt kell hozzátennie.

Bérmegállapodás után megszűnt a munka az üzemben

A Densónál március 13-án írták alá a 9,5 százalékos béremelést biztosító megállapodást a szakszervezetekkel, nem sokkal ezután pedig a járvány miatt leállt a cég. A válság ugyanakkor bérmegállapodás alapvető megközelítésén nem változtatott volna. Szemben nagyon sok más céggel, amely nem biztos, hogy maradéktalanul betartotta volna az aláírt szerződéseket, én azt képviseltem, ha egyszer valami alá van írva és megegyeztünk, akkor megegyeztünk - fogalmazott az igazgató.

A márciusi kényszerpihenő után áprilisban elkezdődött a munka az üzemben. A munkavállalók közül mindenki dolgozik, csökkentett munkaidőben, de már három műszakban. Ugyanakkor a darabszámot tekintve az értékesítési tervekben körülbelül 50 százalékban határozták meg a termelést. Ezt úgy kell érteni, hogy vannak 80 százalékos és 30 százalékos termelések, ez munkafolyamatonként különbözik. Olyan tevékenységek pótlását is megkezdtük, amelyeket az elmúlt időszakban nem tudtak elvégezni.

A szakszervet nem ért egyet az intézkedéssel, de időszakosan elfogadja azt

A Liga Szakszervezetek lobbizott annak érdekében, hogy a kormány változtasson a Gazdaságvédelmi akcióterven. Az érdekképviselet véleményt kért a munkáltatótól, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán meglapozott előterjesztéseket tudjon tenni. A vállalat az akcióterv első változatának felhasználhatóságára vonatkozó kritikát fogalmazott meg, illetve kidolgozta, miképpen tudna egy ilyen intézkedést a dolgozók érdekében felhasználni, minél több munkahelyet megvédeni - magyarázta Bognár Ferenc, a LIMÉSZ elnöke.

A Denso azt kérte a munkavállalóktól, hogy a közös megegyezéssel csökkentett munkaidős munkaszerződés módosítást, a négynapos munkahét bevezetését fogadják el a válság időszakára. Ez a LIMÉSZ részétől elvi támogatást igényelt. A dolgozókat tájékoztatták, hogy az igazgató és a menedzsment megígérte, hogy mindent elkövetnek az állami támogatás igénybe vételéért, de a tulajdonos elvárja a dolgozók előzetes beleegyezését, hogy a munkaszerződés módosításából adódó, 20 százalékos bércsökkenésüket mérsékeljék.

Ugyan a Denso bebiztosította magát a munkaszerződés módosításokkal, de ezeket nem vette igénybe, és mivel minden dolgozója bértámogatására pályázott, így nem lesz 20 százalékos a bércsökkenés. A Denso kifizeti a bér négyötödét. A hiányzó rész 70 százalékát az állam fizeti, 30 százalékát a munkáltató, ez lesz az a bizonyos 500 milliós költség. Tulajdonképpen a cég ennyit veszít az üzleten. Ugyanakkor az állam maximum 75 ezer forint nettót fizet, tehát a magasabb jövedelműeknél nagyobb lesz a bérkiesés, az alacsonyabb jövedelműeknél minimális lehet a jövedelemcsökkenés - idézi a közlemény Bognárt.