A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. tavaly 14,5 millió e-matricát adott el, amelyből bruttó 81 milliárd forint bevétele származott. Ez 8 százalékkal magasabb az előző évinél, míg a 14,5 milliós eladási darabszám 4 százalékos növekedést jelent - jelentette be a NÚSZ.

A matricák 90 százaléka személyautókra fogy és a heti jogosultság a legnépszerűbb, az összes matrica kétharmada. Ennek 53 százalékát külföldiek veszik. Közülük a románok és a németek veszik a legtöbb matricát (1,3-1,5 darabot), de az osztrákok és a szlovákok (0,5-0,7 millió) körében is népszerű a hazai úthálózat.

Kapcsolódó

Bár egyre kedveltebbek az elektronikus értékesítési csatornák, még nagyon sokan vásárolnak benzinkúton. Egyébként a NÚSZ csak a matricák 2 százalékát adja el saját maga, a viszonteladók - elektronikus és fizikai - osztoznak a 98 százalékon.

A növekedés tekintetében az éves országos matrica viszi a prímet, 10 százalékkal, de a megyei jogosultságok is népszerűek. A legtöbb, 1,76 millió Pest megyében kelt el, majd Fejér (200 ezer) és Győr-Moson-Sopron (130 ezer) következik.

A NÚSZ számításai szerint azok, akik a 2-3 megyei balatoni matricát veszik meg az országos helyett, több milliárd forintot takarítottak meg.

A cég teljes bevétele az e-matricával és a 3,5 tonna feletti össztömegű járművek útdíjával tavaly bruttó 315 milliárd forint volt (234 milliárd az e-útdíjból és 81 milliárd az e-matricából), amely 6 százalékkal több, mint 2017-ben. A növekedés leginkább a forgalom emelkedésének, az úthálózat bővítésének és az októberi díjemelés következménye.

Maga a díjemelés 1,2 milliárdos többletet jelentett.

Ismert, hogy a heti matrica D1 és U kategóriában október előtt 2975 forint volt, ez 3500 forintra nőtt, D2 kategóriában 7000 forint lett a korábbi 5950 forintos díj, a buszoknál pedig 13 385 forintról 15 500 forintra nőtt az ár.

A HUGO-rendszer 2013 júliusi indulása óta a NÚSZ összbevétele (e-matricával együtt) 1500 milliárd forint volt - mondta Bartal Tamás, a cég vezérigazgatója. 234 milliárd forint volt a e-útdíj bevétele, amelynek több mint fele a külföldi tehergépjárművek áthaladásából származott. 40 százalékban román, 13 százalékban lengyel, 9 százalékban bolgár kamionok használták a fizetős utakat. A legnépszerűbb utak az útdíj-rendszerben sorrendben az M1, M0, M15, M5, M43, M31, M7, M30, M3, M86.

Tavaly bírságokból 7 milliárd forint folyt be a vállalathoz. Az e-útdíj (teherautók) esetében a külföldiek aránya 70 százalék, míg az e-matrica esetében 36 százalék és mind a két arány folyamatosan növekszik - tette hozzá Bartal Tamás.