Csaba László szerint az Opel és az Audi beruházása egyértelmű jele annak, hogy véget ért az az időszak, amikor nem csak a magyar, de a magyarországi cégeknek sem hiteleztek a bankok. A közgazdász szerint a két autógyár döntéséről szóló hírek jó eséllyel bekerülhetnek a nagy pénzügyi, gazdasági lapokba, és így továbbíthatják az üzenetet: Magyarországon érdemes befektetni.

A beruházási kedv élénkülése az év eleje óta megfigyelhető, amire a mostani bejelentések is pozitívan hatnak. "Ez rendkívül kedvező folyamat, mert a valóságos fejlesztések és a fejlesztésekkel kapcsolatos várakozások egymást erősítve megalapozhatják azt, hogy Magyarország visszaálljon a tartós növekedési pályára" - mondta Csaba László az Inforádióban.

A mostani helyzetben a középtávú növekedési trendérték 2,5 százalék körül van, ez külön erőfeszítés nélkül, magától is létrejön. Az e fölötti újabb 1,5-2 százalékért azonban meg kell dolgozni, például úgy, hogy a kormány befektetőbarát politikát folytat. Márpedig Csaba László szerint az, hogy a miniszterelnök a két autógyár beruházásának bejelentésénél ott volt, ezt jelzi.

A közgazdász az Arénában azt is megjegyezte, hogy az egyetlen esélyünk a gazdaság konszolidálódásában az, ha a kivitelünkben a tudásintenzív termékek, illetve a gépek és berendezések súlya növekszik. Az export gyors növekedésére pedig azért van szükség, mert egy olyan kis nyitott gazdaságban, mint a magyar, csak a külpiacra épített növekedés fenntartható.

A hitelek visszafizetésének nem lesz akadálya, ha továbbra is sikerül fenntartani a kivitel növekedését - ami az első félévben 19 százalékos volt. Ehhez biztosítani kell a befektetőket arról, hogy Magyarországon adottak számukra a lehetőségek a beruházásra, amit az átláthatóbb állami gazdálkodás megteremtésével, a korrupció elleni fellépéssel, fegyelmezett költségvetéssel és az euróbevezetési távlat meghirdetésével el lehet érni - jegyezte meg Csaba László.

Az adósságállomány csökkentését durva megszorítások nélkül is el lehet érni a szakember szerint. Ha ugyanis a növekedés beáll, annak nyomán a költségvetési és a fizetési egyensúlyt is helyre lehet állítani. Ha pedig a bizalom is megerősödik, a 4,5 százalékos növekedési ütem tartós lehet - tette hozzá.

A Közép-Európai Egyetem professzora ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nincs feltétlenül szükség egy új készenléti hitelmegállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal. Ettől függetlenül tárgyalni kell az IMF-fel, hiszen részvényes az ország a szervezetben.

Csaba László arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak nem lesz tere arra, hogy a következő két évben nagyívű reformokat hajtson végre, mert a piacokat kell megnyugtatni. Nőtt ugyan a mozgástér, de ez még továbbra is csak kicsi és óvatos lépésekre ad lehetőséget - tette hozzá.