Az autósok harmadát keserítik a kátyúkárok

A magyar autósok közel egyharmada már hajtott bele kátyúba a magyarországi utakon úgy, hogy mindez sérülést is okozott a gépjárművében – derül ki a Generali Biztosító nemrég elkészült 1200 fős reprezentatív felméréséből.
NAPI, 2012. november 21. szerda, 10:04
Fotó: Napi.hu

A Generali Biztosító reprezentatív kutatása szerint a magyarországi autósok 28,9 százalékának a gépjárművében okoztak már komoly sérülést a hazai utakon lévő kátyúk legalább egy alkalommal. A budapesti autósok helyzete tűnik a legrosszabbnak, hiszen az ő esetükben 40 százalékos ugyanez az arány, míg például a falvakban vagy a városokban alig több mint 25 százalék.

Ezek után nem meglepő, hogy a biztosítónak az idei évben több mint 6,6 milliárdos casco kifizetése volt, melyből a társaság számításai szerint nagyságrendileg 3 százalék körüli, vagyis megközelítőleg 200 millió forint volt az az összeg, amit kátyúkárok miatt kellett kifizetni. Az autók meghibásodásában, és a károk illetve balesetek súlyosságában szerepet játszik az autópark állapota is. A KSH legfrissebb adatai szerint a hazai utakon futó járművek sajnálatos módon egyre öregebbek. 2008-ban még 10,4 év volt a magyarországi gépjárművek átlagéletkora, ugyanez a szám jelenleg már 12 év körüli. Mindez azért is jelent problémát, mert az idősebb gépjárművek sok esetben rosszabbul reagálnak az úthibákra, kátyúkra, mint a pár éves, és számtalan, a menetstabilitást elősegítő eszközzel felszerelt újabb autók.

Jól szemlélteti a problémát az is, hogy a Magyar Közút Zrt. az általa kezelt 30 ezer kilométeres úthálózaton 2012 november közepéig közel 78 ezer tonna kátyúzó anyagot használt fel több mint 800 ezer négyzetméternyi úthiba megszüntetésére, a munkálatokra 6,5 milliárd forintot fordítva. Ennek ellenére 100 ezernél is több betömetlen kátyú lehet az országban a becslések alapján.

Háromféle kár

A kátyúk egyébként leggyakrabban háromféle sérülést okozhatnak az autókban. Az első esetben leáll a motor, de az autó nem sérül meg. Ennek az az oka, hogy nagyon "ugrat" a gépjármű, és a modernebb autókban ilyenkor az üzemanyag ellátást megszakító rendszer aktivizálódik, ezt a problémát pedig sok esetben csak szervizben tudják megoldani.

A második eset a defekt. Ha csak egy kerék lesz defektes, akkor a legbiztonságosabb megoldás a pótkerék, amivel szintén érdemes óvatosan vezetni, és a lehető leghamarabb szervizbe vinni az autónkat, ahol az összes kerékrögzítő csavart alaposan meghúzzák. Amennyiben viszont több kerék kap defektet, szinte biztosan autómentésre lesz szükségünk.

A legsúlyosabb, és szerencsére legritkább kátyúbalesetnek számít, amikor megsérül a futómű, és kitörik az autó kereke.

Mi a teendő?

Ha kátyúba futott a gépjárművünk, és megsérült az autó, érdemes tisztában lenni néhány fontos tényezővel, amivel nagyban megkönnyíthetjük a további ügyintézést. A kátyúkárt főszabály szerint - ha nincs cascónk vagy kátyúkár kiegészítőnk - az adott út tulajdonosának kell bejelentenünk, lehetőleg minél hamarabb, de mindenképpen öt napon belül.

Az sem mindegy, hogy milyen jellegű útszakaszon következett be a baleset: országutakkal kapcsolatban a Magyar Közút Zrt.-hez kell fordulnunk, a települések útjait érintő problémákkal pedig az adott önkormányzatot kell keresnünk. Amennyiben Budapest főútjain történt a kátyúkár, a BKK-Közút Zrt. az illetékes, míg a többi, ide nem sorolható úton, - pl. a mellékutcákban - az adott kerület. Amennyiben rendelkezünk biztosítással, úgy a bejelentést a biztosítónknál kell megtenni.
Fontos kiemelni, hogy biztosítás hiányában a károk kifizetésének jogalapjára vonatkozó döntés a fenti szervezetek hatásköre, nem a biztosítóé. Ha rendelkezünk biztosítással, a kárrendezés hatékonyságát nagyban növeli, ha pontosan dokumentáltuk a történteket. Érdemes a rendelkezésre álló eszközzel - például mobiltelefonnal - fotókat készítenünk a helyszínről és a gépjármű sérüléséről. Mindez a későbbiekben, egy esetleges jogvita kapcsán is nagymértékben megkönnyítheti a balszerencsés gépjárművezető dolgát.

HOZZÁSZÓLÁSOK