Az MNB 49 milliárd forintjába kerül majd a kormánynak

A Magyar Nemzeti Bank 2009. évi mérleg szerinti nyeresége 65,5 milliárd forint volt, ami 2010-ben növeli az eredménytartalék 2009. év végi állományának 9,5 milliárd forintos összegét - olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) összefoglalójában. Az ÁSZ emellett azt is megállapította, hogy az MNB 2009. évi működése, irányítási és döntéshozatali rendszere összhangban volt az MNB törvény és a bank alapító okirata előírásaival.
NAPI, 2010. július 2. péntek, 12:30
Fotó:

Az ÁSZ szerint az MNB elnöke törvényi felhatalmazása alapján irányította a bank működését, döntött minden - a monetáris tanács hatáskörébe nem tartozó - ügyben. Az MNB felügyelő bizottsága munkáját a törvényi előírások betartásával, a hatályos ügyrendjének megfelelően végezte, munkatervét teljesítette. 


A jegybank májusban közzétett prognózisa szerint 2010-ben 69 milliárd, 2011-ben 55 milliárd mérleg szerinti veszteség várható. A jegybanktörvény rendelkezése szerint a veszteség eredménytartalékot meghaladó részét a központi költségvetésnek kell megtérítenie, ami 2012-ben várhatóan 49 milliárd forint lesz.


A jegybank 2009. évi működéséről készített ÁSZ-jelentés szerint az MNB működési költségei tavaly 13,9 milliárd forintot tettek ki, ami az előző évinél 1,1 milliárddal kevesebb, és alacsonyabb az előirányzott 14,5 milliárd forintnál. A 2009-ben megvalósított takarékossági intézkedések hatására a személyi költségekre 0,7 milliárd forinttal, az információ-technológiai költségekre 0,2 milliárddal, az üzemeltetési és egyéb költségekre pedig 0,2 milliárddal kevesebbet fordított a bank.


Az MNB befektetett eszközeinek 2009 végén nyilvántartott nettó záró állománya 34 milliárd volt, 6,6 százalékkal alacsonyabb a nyitó értéknél. A csökkenéshez 1,3 milliárd forinttal járult hozzá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére térítés nélkül átadott ingatlanok és eszközök nyilvántartásból való kivezetése, 0,6 milliárd forinttal pedig az MNB Bankjóléti Kft. v.a. megszűnése.


A beruházások 2009-re jóváhagyott előirányzata 2,4 milliárd forint volt, a beruházási kiadások 2009-ben elszámolt összege 1,8 milliárd forintot tett ki.

Kevesebb alkalmazott, magasabb bér


Az MNB alkalmazottainak átlagkeresete fejenként évi 7,8 millió forint volt 2009-ben, és 4,6 százalékkal emelkedett tavaly. Az emelkedés mértéke a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók átlagkeresetének növekedését 4,1 százalékponttal, a költségvetésben alkalmazásban állókét pedig 12,5 százalékponttal haladta meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján.


Az MNB 2009-ben 103 fő munkaviszonyát szüntette meg és 52 fővel létesített munkaviszonyt, az év végi záró létszám 593 fő lett, 48 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál.


Az MNB 2008-ban tanácsadó közreműködésével hatékonyságjavító projektet kezdeményezett, amelynek 2009-2011-re tervezett megvalósításával 1,7 milliárd hosszú távon fenntartható megtakarítási elvárást tűzött ki célul. A célkitűzést a bank 2008 végén 1,6 milliárd forintra csökkentette.


A 2009-re előirányzott tartós működési költség-megtakarítás 0,8 milliárd forint, a beruházási kiadások tervezett mérséklése 0,02 milliárd forint, a kitűzött létszámcsökkentés pedig 67 fő volt.


Az ÁSZ megállapította

Az ÁSZ-ellenőrzés megállapította, hogy a hosszú távú megtakarítást összességében 29,5 fő létszám és annak személyi költségekre gyakorolt 0,3 milliárd forint hatása csökkenti, amit az MNB a projekt 2009. évi eredményeinek értékelésekor nem vett figyelembe.


A jelentés szerint a jegybank beszámolóiban a hatékonyságjavító projekt megvalósításának bemutatása nem teljes körű, a beszámolók nem pontosan és nem összemérhetően mutatták be a projekt 2009. évi időarányos eredményeit és azok működési költségekre gyakorolt hatását.


Az ÁSZ ezért javasolta az MNB elnökének, hogy vizsgálja felül a hatékonyságjavító projekt célkitűzéseit és csökkentse azokat a bank egyéb intézkedéseivel összefüggő megtakarításokkal, továbbá azt, hogy biztosítsa a projekt célkitűzéseinek és eredményeinek rendszeres értékelését.


A számvevői ellenőrzés emellett azt is megállapította, hogy az ÁSZ 2009-ben közzétett jelentésében megfogalmazott javaslatokat az MNB elnöke elfogadta és hasznosította. Ennek keretében felülvizsgálta a Logisztikai Központ üzembehelyezésének működési költségekre gyakorolt hatását. A jegyank éves szinten 0,3 milliárd forint - döntően az elszámolt értékcsökkenés növekedésével összefüggő - működési költségnövekedést mutatott ki, ami az ellenőrzött dokumentumok alapján 0,2 milliárd forintra módosul.

HOZZÁSZÓLÁSOK