Az évtizedekig szinte észrevétlenül működő Mátrai Erőmű Zrt. az utóbbi években fordulatokban gazdag történetet írt. A német energetikai multi kiszállása, a cseh partner kosárból való kiborítása vagy a Mészáros Lőrinc-féle féldisznónyi jutalmak ugyanúgy az erőművi annalesek magyarázandó eseményeivé váltak, mint a veszteségesen működő cégből kivett rekordösszegű osztalék. Ezekről anno, aktuálisan a hazai sajtó több részben is beszámolt.

Úgy tűnt, hogy a legutolsó fejezet, az erőművállalat államivá tétele is a végéhez ért. A Napi.hu több tételben is megírta ennek körülményeit (például azt, hogy a februárban lezajlott MVM-bevonulás miért nem tekinthető egyenértékűnek a munkahelyek megőrzésével, hogy az államosítással 200-300 milliárdos ígéreteket megfogalmazó Palkovics László miniszter mit nem árult el a ma is problémákkal terhelt ügylettel kapcsolatosan, vagy hogy a koronavírus-járvány európai terjedésének csúcspontján hogyan lehetett volna nyereségessé tenni - elméletileg - a masszívan veszteséges szénerőművet). Felbukkannak azonban még magyarázatot kívánó történések.

Törvénnyel szorítják a ki a kisrészvényeseket

A Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. és a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) között 2020. március végén lezárult adásvételről e hónap elején kiderült, hogy bár a vevő 17,5 milliárd forintot fizetett a Mátrai Erőmű Zrt.-ért és az erőműbe biomassza alapanyagot beszállító Geosol Kft. nevű cégért (illetve az utóbbit tulajdonló Status Power Invest Kft.-ért), ezen összeg felett az állami energiaholding azt is vállalta, hogy 11,4 milliárd forint értékben hitelkeretet nyújt az erőműnek, hogy az fedezni tudja a 2020-ban fennálló tartozásait.

A nagy számok árnyékában azonban érdemes tisztázni a Mátrai Erőmű néhány tucat kisrészvényesének helyzetét is. Az Opus-MVM szerződéskötés ugyanis csak majdnem szólt a mátrai erőműcég egészéről. Az Opusnál a részvények 72,8 százaléka volt, az MVM pedig eredetileg 26 százalékkal rendelkezett. A fennmaradó 1,2 százaléknyi részvény sorsáról azonban nem a tulajdonosaik, hanem egy 2014-es törvény rendelkezett. E szerint az államnak joga van kapun kívülre rakni a kisrészvényeseket.

Belépni majdnem ugyanabba a folyóba

Nagy vonalakban felvázolva: igen hasonló helyzet előállt már korábban, éppen az MVM történetében. Akkor, amikor 2014 decemberében úgy módosították az állami vállalatok takarékos működéséről szóló törvényt, hogy - takarékossági okokra hivatkozva - az állami társaság kiszoríthatja a kisrészvényeseket a tulajdonosi körből, ha 95 százalék feletti tulajdonhányadra tesz szert. E törvényi módosításra hivatkozva az MVM a 2015 áprilisában összehívott közgyűlésén döntött arról, hogy kivásárolja a Paksi Atomerőmű Zrt. és a Vértesi Erőmű Zrt. nem az MVM tulajdonában lévő részvényeit.

Az egész ügylet nem került többe, mint 20,8 millió forint (ez a paksi cég esetében 883 darab részvény megvételét jelentette 10,5 millió forint értéken, a vértesi szenes erőművállalat 40 400 darab részvénye pedig ennél összességében 200 ezer forinttal kevesebbe, 10,3 millió forintba került), de ezzel az MVM-csoport két meghatározó erőműve került a társaság 100 százalékos tulajdonába.

Bezavartak a kisrészvényesek, kiderültek kínos ügyek

Az MVM-nek valójában az volt a legfőbb gondja a kisrészvényesekkel, hogy aránytalanul sokat, és olykor kínosakat tudtak kérdezni a közgyűléseken a menedzsmenttől, a céges könyvvizsgálótól a vállalat gazdálkodásáról - és ezek az információk gyakran kiszivárogtak a sajtóba is. Az sem volt ritka, hogy maga a céges belső információ volt az érték: ehhez elegendő volt szerezni akár egyetlen részvényt is, mivel ez belépőt adott a színfalak mögé.

Ahhoz, hogy érzékeltetni lehessen, hogy a kisrészvényesek adott esetben mekkora zavart tudtak kelteni az MVM-ben, elegendő visszaidézni a 2014-ben az Indexen futó cikksorozatot, amely az MVM és a MET közötti, 2012-2013-as, a tulajdonosoknak több tízmilliárdos nyereséget hozó földgáz-bizniszes botrányt derítette fel, ami részben ilyen forrásokra támaszkodott. Ennél fogva nem lehetett az sem véletlen, hogy a törvénymódosítás első nyertese éppen az MVM tudott lenni. A 2015-ös kisrészvényesi kiszorítás volt az első eset, hogy az állam egy zrt.-vel megcsinálta ezt a mutatványt (korábban erre csak ajánlattétel útján volt lehetőség), a módosítással viszont mindez csupán formalitás. Az egész annyiból állt, hogy az alig egy tucat kisrészvényes megkapta a részvényeik sajáttőke-értékét, a cégpapír pedig szinte automatikusan az állami vállalathoz került.

Kicsi a világ

A 2015-ös tavaszi MVM-közgyűlés egyébiránt nem a kisrészvényesekről, hanem egészen másról nevezetes: ekkor küldték el a cégtől Horváth Pétert, aki ma ismét az energiahivatal első embere. A kormányfő által ismét kedvelt energetikai szakember akkor alig két éve vezette az MVM gázüzletágát. Ezt a pozíciót annak köszönhetően kapta, hogy bár a kormány rezsiharcának végrehajtójaként a politikai kampány szakmai lépésenkénti kommunikálásában főszerepet vállalt, az energiahivatalt három év alatt, 2013 nyarára szakmailag szétzilálta és strukturálisan a működőképesség határára juttatta, ezért leváltották.
Leváltották az MVM földgáz-üzletágának vezető posztjáról is, ahonnan az állami rezsicég (Első Nemzeti Közműszolgáltató, ENKSZ a mai, már az MVM-ben működő NKM) vezetői székébe ejtőernyőzött. Elnök-vezérigazgatóként azonban innen is távoznia kellett, majd 2019-ben a Mátrai Erőmű új vezetőjekélnt bukkant fel újra az energiaiparban. A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő vállalat élén, Visontán töltött alig féléves regnálása is csendesen telt. Lényegében innen ült át júliusban a - Dorkota Lajos meg nem hosszabbított mandátuma miatt megüresedett - Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetői székbe. A hivatal két alelnöke - Grabner Péter, az energetikai szabályozást felügyelő alelnök, illetve Nyikos Attila, a hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke - Horváth érkezésével azonnal távoztak a szervezettől.

40 ezer darab Mátrai-részvényt kell kifizetni

A Mátrai Erőmű Zrt. teljes részvénymennyisége névértéken 34 milliárd forintot tett ki, de a 3,4 millió részvényből csak mintegy 40 ezer darab nem volt az MVM-é, illetve az Opus Globalé. Az itteni eset annyiban más, mint 2015-ben volt az akkori MVM-cégeké, hogy az 1,2 százaléknyi részvényhányad nem önkormányzatok és magánszemélyek, hanem zömében cégek, illetve magánszemélyek tulajdonában van - illetve már csak volt.

A kisrészvények eredetileg abból a csomagból származtak, amit a vállalat rendszerváltás utáni privatizációjakor a dolgozók (az erőműből nyugállományba vonult dolgozók és vezetők is) kaptak afféle kárpótlásként. A 185 darabos csomagokat a többségük ugyan már eladta, de megmaradt néhány tucat ember, zömében nyugdíjas, akik nosztalgiából is, de az osztalékért is tartották a papírt. Utóbbi nem volt ugyan minden évben, de ha volt, jó pénzt, akár a névértéke 15-30 százalékát is fizette. Rajtuk kívül néhány kitartó tőzsdespekulánsnál landoltak Mátrai-részvények.

2018-as forgatókönyvek az erőmű jövőjéről.
Kép: Mártai Erőmű

Nem egyeztettek a kisrészvényesekkel, az MVM irányít

Az adásvétel nyilvánosságra kerülését követően volt ugyan olyan kisrészvényes, aki kérte az MVM-et, hogy vásárolja meg a részvényeit (erre a jelenlegi törvény lehetőséget ad, és a kérvényezés teljesítése elől a többségi részvényes nem is térhet ki), de az MVM kifarolt a helyzet egyenkénti kezelésének feladata elől azzal, hogy az érintettektől levélben kért egy kis türelmet. Aztán a Cégközlönyben is megjelent az a közlemény, ami egy csapásra megoldja a helyzetet: az MVM a törvényre hivatkozva jelezte, él a jogával, hogy kizárólagosan magához vegye a helyzet megoldásának irányítását.

A július közepén kiadott dokumentum a jogszabályokban előírtak szerint megadta a vételi árfolyamot és a határidőket is: a kivásárlás részvényenként 21 895 forinton történik meg úgy, hogy az érintett részvénytulajdonosoknak július végéig be kellett jelentkezniük a részvénytranszferálás megkezdéséhez, és ezt követően, az Erste Bank segítségével zajlik majd a kifizetésük. Most augusztus végén járunk, a részvénytranszferálás elindult, de az MVM még nem fizetett.

Így a gyárkapun belül maradnak a cégügyek

Miután nem marad kisrészvényes a Mátrai Erőműben, és megvalósul az állam 100 százalékos tulajdonossá válása, a korábbiakhoz képest a legfontosabb változás az lesz, hogy az MVM-nek nem kell közgyűlést összehívnia az erőmű működésével kapcsolatosan. A céget eztán lehet pusztán határozatokkal irányítani - az állami vállalatok takarékosabb működéséről szóló törvényben is ez van: közgyűlés nélkül gyorsabb lehet a döntéshozatal, és még takarékosabb is tud lenni a működés.

Vagyis az MVM a gyárkapun belül az ügylet lezárását követően azt csinál, amit akar. A Mátrai Erőmű pedig az MVM egyik erőműveként működhet tovább; írtunk már róla, hogy a jelenleg 2025-ig érvényes működési engedélyek felülírására, 2030-ig tartó kitolására máris elindultak a próbálkozások. Ez egybevág azzal a kormányzati szándékkal, hogy Magyarország 2030-ra vállalta Brüsszel felé az energetikai célú szénmentesítést.

Sokat kell fizetnie az MVM-nek

A közgyűlések beszüntetéséért azonban az MVM-nek sokat kell fizetnie.

A jogszabályilag előírt saját tőkén való kivásárlás ugyanis azt jelenti, hogy a kisbefektetők mintegy 40 ezer darab részvényéért arányosan mintegy háromszor annyit (mintegy 876 millió forintot) kell fizetnie az MVM-nek, mint amennyit az Opusnak fizetett. Az már megint más kérdés, hogy leginkább azért lett a Mátrai Erőmű részvényeinek saját tőkeértéke a névértéke 219 százaléka, mert - miközben annyit valójában soha, semmikor nem ért ez az papír -, a cégben a gyár majdani leszereléséhez nem képeztek elég tartalékot. De ez már az MVM (vagyis az állam) problémája lesz, hiszen a kisrészvényesek már csak a pénzükre várnak.

Köztük van Korányi G. Tamás, a Napi.hu tiszteletbeli főszerkesztője is, aki 23 éven keresztül tartotta a portfóliójában a Mátrai Erőmű részvényeit.  Az ismert tőzsdei befektető sajnálja, hogy a kisbefektetők kiszorítására sor került, de az szerinte korrekt áron történik meg. Korányi azonban a döntés kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy idehaza nem maradt szereplő a tőzsdén kívüli piacon (OTC), miután a Tigáz, a Chinoin és a Teva után a Mátrai Erőmű papírjait is fölvásárolta a főtulajdonosuk.

(Update: Cikkünk megjelenését követően több kisbefektető is jelezte lapunknak, hogy az MVM részéről az utalás az elmúlt napokban megtörtént.)