Az uniós milliárdok sorsáról tanácskoztak

Az európai uniós források eddigi, valamint 2014-2020 közötti felhasználásról konzultáltak a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) csütörtöki ülésén, amelyen a munkaadói és a munkavállalói oldal is azt kezdeményezte, hogy fordítsanak több közösségi forrást gazdaságélénkítésre.
NAPI, 2012. szeptember 20. csütörtök, 12:43
Fotó: Napi.hu

Az ülésen Földi Enikő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára megerősítette: a kormány szándéka is az, hogy gazdaságfejlesztésre költsék az európai uniós források nagy részét, sőt a kabinet másfél-kétszer annyit szeretne erre fordítani, mint amennyit az Európai Bizottság tervez.
A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy néhány napon belül megjelenik az önerőalap új szabályait kihirdető rendelet, az önerővel kapcsolatos kérdésekben pedig az azokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) lesz illetékes.

Földi Enikő emlékeztetett arra, hogy a fejlesztési források felhasználásának gyorsítása, valamint egy egységes szabályozási környezet és hatékony támogatási rendszer megteremtése érdekében a korábbi széttagolt jogi szabályozás (24 jogszabály) helyett a kormány egy egységes rendeletet adott ki. Hozzátette, hogy az intézményrendszer egyszerűsítése és a működés hatékonyságának növelése érdekében összevontak egyes közreműködő szervezeteket is.

Az eredményességet erősítenék

Földi Enikő elmondta azt is, hogy a Magyarországnak 2007 és 2013 között juttatott támogatások teljes kerete hazai társfinanszírozással együtt 8.200 milliárd forint (29,3 milliárd euró). 2012 júniusának végére a támogatott projektek értéke közkiadás alapon meghaladta a 6.460 milliárd forintot, a számlaalapú kifizetett támogatások, valamint az elismert saját erő értéke pedig elérte a teljes keret 34 százalékát.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a magyar álláspont a következő tervezési időszakra az, hogy tovább kell egyszerűsíteni a végrehajtási rendszert, és hogy elsősorban a fejlesztések eredményességére kell hangsúlyt fektetni. Magyarország azt szeretné, hogy egyszerűsödjön az operatív programok rendszere, valamint, hogy megoldódjon a Közép-Magyarországi régió problémája, vagyis külön kezeljék Budapestet és Pest megyét annak érdekében, hogy utóbbi ne essen el támogatásoktól.

Ezzel a célkitűzéssel a tudományos oldal is egyetértett az ülésen, míg Apró Antal Zoltán, a civil oldal nevében azt hangsúlyozta, hogy a civilek is szeretnének hozzájárulni a 100 százalékos forrásfelhasználáshoz. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy sokszor nem könnyű információhoz jutni a pályázatok kapcsán, és a pályázati dokumentáció is bonyolult.

Palkovics Imre, a munkavállalói, és Zs.Szőke Zoltán a munkaadói oldal nevében egyaránt azt javasolta, helyezzenek még nagyobb hangsúlyt a gazdasági növekedést és versenyképességet erősítő, valamint a munkahelymegőrzést, és -megtartást elősegítő forrásokra.

Beran Ferenc az egyházi oldal nevében azt hangsúlyozta, hogy a forrásokat többek között a képzésre, a megszerzett tudás alkalmazására, a szenvedélybetegekkel való foglalkozásra, valamint a romák felzárkóztatását elősegítő programokra kellene koncentrálni.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyar delegáltjai közül a civil oldal képviselőjeként Baráth Etele vett részt, aki az ülés után az MTI-nek hangsúlyozta: az Európai Unióban most induló tervezési időszak a partnerség tekintetében jelentősen eltér az Európai Unió eddigi gyakorlatától, tehát sokkal komolyabb partnerségi megállapodásokat kell kötni, ezek nélkül az EU nem tárgyal a tagállami javaslatokról. Ezért Magyarországnak is fel kell gyorsítania az egyeztetéseket - mondta Baráth Etele.

Külügyi bizottságot hoztak létre

A csütörtöki ülésen az öt oldal egyhangú támogatásával létrehozták az NGTT állandó külügyi bizottságát. Az NGTT tagja a Gazdasági és Társadalmi Tanácsok és Hasonló Intézmények Nemzetközi Szövetségének, a tanács emellett állandó meghívotti státuszt biztosít az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyar delegáltjainak.

A most létrehozott bizottság feladata a külügyi stratégia kidolgozása, és a nemzetközi kapcsolatok elmélyítésének elősegítése lesz.

HOZZÁSZÓLÁSOK