Azonnal felmondana a munkahelyéről? Erről érdemes tudnia!

Nézeteltérés, véleménykülönbség, de akár még komoly ellentét is kialakulhat a munkáltató és munkavállaló között. Ha bosszút akar állni az egyik fél a másikon, jöhet az azonnali felmondás? Mikor lehet ez jogszerű? A kérdésekre Kocsis Ildikó, ügyvéd adott választ az érthetőjog.hu blogon.
K. Kiss Gergely, 2019. május 20. hétfő, 17:06
Fotó: Pixabay

A korábbi, 2012. előtti Munka Törvénykönyvében még rendkívüli felmondásként szerepelt az, amit ma már azonnali hatályú felmondásnak nevezünk. A lényeg azonban nem sokat változott.

Azonnali hatályú felmondás esetén a munkaviszony azonnal megszűnik, nincs felmondási idő, nem jár végkielégítés. Mivel igen komoly következményei vannak, ha egy munkavállalót azonnali hatályú felmondással küldenek el, így a törvény szigorúan szabályozza ennek feltételeit - olvasható a portálon.

Milyen okból lehet azonnali hatályú felmondást közölni?

Ezt a következő esetekben lehet alkalmazni:

  • valamelyik fél lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal és jelentős mértékben megszegi,
  • a fél olyan magatartást tanúsít, ami lehetetlenné teszi a munkaviszony további fenntartását,
  • a próbaidő alatt,
  • a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt bizonyos feltételekkel azonnali hatállyal megszüntetheti.

Miért jobb a papír az adott szónál?

A szakember találkozott már azzal a nézettel, hogy ha valamit le kell írni, az már régen rossz. "Mi papír nélkül is megbízunk egymásban" - mondják. Egy valamit azonban biztosan nem vesznek figyelembe azok, akik úgy gondolják, hogy az írásbeli szerződések csupán felesleges cécót jelentenek és csak azt sugallják a másik félnek, hogy már az elején hiányzik a bizalom.

Miért is jobb a papír? Láthatjuk, hogy az első két eset akkor fordul elő, amikor a felek valamelyike komoly indokot szolgáltat arra, hogy a másik fél felmondja a szerződést. Nem véletlenül beszélünk két félről, ugyanis nem csak a munkáltató, de a munkavállaló is jogosult az azonnali hatályú felmondásra, ha vele szemben valósulna meg a fenti két pont valamelyike.

Mikor minősül egy cselekedet szándékosnak?

Ez a kérdés létfontosságú a jogban, hiszen sok esetben más-más következménye van ugyanannak a cselekedetnek szándékos elkövetés esetén, illetve akkor, ha az véletlenül, gondatlanul történik meg. Szándékosságról akkor beszélünk, ha a fél előre látja magatartásának következményeit, és akarja is, hogy ezek bekövetkezzenek, vagy abba belenyugszik.

Egy távolsági járat autóbusz-vezetője az egyik utasnak a teljes árú menetjegy helyett kedvezményes jegyet adott ki. Mindez nem tévedésből történt. A buszsofőr több pénzt vett el, mint a kedvezményes jegy ára. Persze az utasnak még így is kevesebbe került az út, így nem tiltakozott, gondolván, mindketten "jól jártak". Az eset azonban kitudódott, és a buszsofőrt azonnali hatállyal elbocsátották.

Az ügy bíróság elé került, ahol végül a Legfelsőbb Bíróságnak kellett eldöntenie, hogy a buszsofőr kötelezettségszegése valóban szándékosnak minősíthető-e. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a buszsofőr cselekedete szándékos volt, hiszen ismerte a forgalomban lévő pénzérméket, valamint a jegykiadással kapcsolatos szabályokat is. Így tehát nem minősíthető gondatlannak az, hogy a buszvezető szabálytalanul kedvezményes jegyet állított ki, és annál több pénzt fogadott el az utastól.

Meddig lehet az azonnali hatályú felmondást közölni?

Az azonnali hatályú felmondás joga csak meghatározott határidőben illeti meg a munka világának szereplőit. Ez a határidő az okról való tudomásszerzést követő 15 nap. Az ok bekövetkeztétől számított egy év elteltével ez a jog mindenképpen megszűnik, kivéve, ha a kötelezettségszegéssel bűncselekményt is elkövettek, mert ott eltérő lehet ez az 1 éves objektív határidő.

A határidőre minden esetben nagyon fontos odafigyelni, ugyanis, ha a megadott 15 napból kicsúsznak, akkor ez a körülmény önmagában is odavezet, hogy jogellenes lesz az azonnali hatályú felmondás.

További részletek az érthetőjog.hu blogon.

HOZZÁSZÓLÁSOK