A BKK Zrt. elég későn, idén szeptember végén fogadta el a 2020-as költségvetést, amelyben 29,5 százalékos csökkenést terveztek a jegyek és bérletek eladásából. Ez 20 milliárd forintot jelent, de a diák- és nyugdíjas bérletek után járó kompenzáció is kevesebb lehet 1,8 milliárd forinttal - olvasható a portálon.

Ez a becslés ugyanakkor lehet, hogy kissé optimista, ugyanis a jegyárbevételek még augusztusban is jelentősen, 32 százalékkal elmaradtak a tavalyitól, pedig ez már a legjobb hónap volt a koronavírus-járvány márciusi megjelenése óta. Márpedig ha ilyen marad az év hátralevő részén az elmaradás, akkor összességében 35 százalékos, azaz 23,5 milliárd forint lehet a bevételkiesés a tavalyi értékhez képest.

A kiadások is nőttek

Az utasszám és a jegyeladás csökkenésének ellenére a kiadások alaposan megnőttek. Tavaly 198,8 milliárd forintot kellett a közösségi közlekedésre költeni, 2020-ra eredetileg 200,9 milliárd forinttal terveztek, de a járvány miatt módosított költségvetés már 208,6 milliárd kiadással számol.

A G7 szerint a BKK eddig nem csökkentette a járatok számát, pedig ezt olyan - a közösségi közlekedésükre büszke - városok is meglépték, mint Bécs.

A ritkítás ellen szól ugyanakkor, hogy ezen csak gázolajat és az áramot, illetve a túlórákat lehet megspórolni. Az amortizáció, az infrastruktúra fenntartása fix és az alapbéreket is ki kell fizetni. A kevesebb járat pedig azt a kockázatot hordozza magában, hogy még többen elfordulnak a közösségi közlekedéstől.

A BKK-nak politikai jellegű támadásokkal is meg kell küzdenie. Fürjes Balázs kormánybiztos például márciusban - mikor a cég ritkítással próbálkozott - azonnali járatsűrítést követelt, nemrég pedig már arról beszélt az ATV műsorában, hogy feleslegesen sűrűn jártak a BKK járatai a koronavírus első hulláma alatt.

Eközben a BKK-nál is követtek el súlyos hibákat, elég csak a leállított reptéri járatra árult jegyekre gondolni.