Százmilliárdos profit a hazai bankoknál a járvány idején

Gigászi céltartalékot kellett képezniük, de így is 100 milliárd forint fölötti profittal zárta a bankszektor az első félévet. A hitelezés bővült, a portfóliók minősége egyelőre javult, mivel a moratóriumos hitelek nem számítanak nem teljesítőnek.
Herman Bernadett, 2020. szeptember 9. szerda, 17:21
Fotó: Getty Images

Szép nagy lyukat ütött a bankok profitján a koronavírus-járvány - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A hitelintézeti szektor ennek ellenére is nyereséges maradt az első hat hónapban, bár a bankszektor első félévben konszolidált szinten elért 106 milliárd forintos nettó eredménye csupán a harmada az előző évinek. Különösen az első negyedév volt gyenge profit szempontjából, akkor alig 3 milliárd forintos nyereséget értek el a bankok, de a második negyedévi 102 milliárdos eredmény is alig a fele lett a tavalyinak.

A járvány miatt kell a tartalék

A legtöbb mutató pedig jól festett, a kamateredmény 12,7 százalékkal, a jutalékeredmény 11 százalékkal nőtt 2019 első feléhez képest. A koronavírus-járvány viszont léket ütött a gazdaságon, több, korábban stabil vállalkozás nehéz helyzetbe került, a lakosság körében is sokakat elért a válság munkanélküliség vagy fizetéscsökkentés formájában, emiatt a hitelképesség romlott. A bankok a várható hitelezési veszteségekre az idén hat hónap alatt 249 milliárd forintot különítettek el, míg tavaly a tervezettnél kisebb veszteség miatt még 2 milliárd forintnyi céltartalékot fel is tudtak szabadítani. Ez a bő 250 milliárd forintos tétel az, ami igazán lenyomta a szektor jövedelmezőségét.


Az MNB megjegyezte ugyanakkor, hogy a különböző bankok nem egyformán jártak el a céltartalékolás során: voltak óvatosabb és kevésbé óvatos szereplők. A gigantikus céltartalék 81,6 százalékát három olyan hitelintézet képezte meg, amelyek bruttó hitelállomány, illetve összesített eszközállomány szerint piaci részesedése egyaránt 53,1 százalékos volt a félév végén. A négy legprudensebben eljáró banknál, amelyek piaci részesedése 56,2 százalékos volt, képződött a céltartalék 82,1 százaléka. Az első félév végén 11 hitelintézet volt veszteséges, míg az I. negyedévben még 13 ilyen volt. A 106 milliárdos profit döntő részét a nagybankok és a bankcsoportok szállították.

Az OTP-leányok feltornázták a számokat

A bankszektor eszközállománya 24,3 százalékkal nőtt egyetlen év alatt, és meghaladja már a 55 ezer milliárd forintot. Az éves szintű hatalmas növekedés azonban csak részben köszönhető a hitelezés felfutásának, van benne szerepe annak is, hogy az OTP Bank, amely konszolidált adatokkal jelenik meg az MNB idősoraiban, az elmúlt évben több bankot is bevont a konszolidációs körébe. Összesen négy külföldi hitelintézet számaival is nőtt emiatt a bankszektor mérlege.

A hitelállomány tovább nőtt a járvány idején is. A második negyedévben 4,6 százalékkal emelkedett, éves összevetésben pedig 28,2 százalékkal (ebben is benne vannak az OTP-s leányok), ennek köszönhetően június végére 35 254 milliárd forintnyi hitel volt a bankoknál. A hitelállományon belül a belföldi hitelállomány 6,0 százalékkal nőtt március óta 23 322 milliárd forintra, a külföldi kihelyezések volumene valamelyest csökkent.

A hitelállomány minősége javult, a nem teljesítő hitelek aránya már csak 4 százalékos. Ez nem meglepő, hiszen a bankok hitelállománya a friss kihelyezések miatt nő, a moratóriumban lévő hitelek pedig teljesítő hitelnek számítanak, hiába nem törlesztenek az adósok. A legjobb adósok a bankközi piac szereplői, a vállalati hiteleken belül 4,6 százalékos, a lakossági hitelezésben pedig 6,6 százalék a nem teljesítő portfólió aránya.

A tőkehelyzet stabil

A bankszektor összesített tőkehelyzete stabil maradt a válságban, sőt még javultak is a mutatók. Az úgynevezett I. pilléres teljes tőkemegfelelési index (TMI) a tárgyidőszakban 220,6 százalékról 223,2 százalékosra nőtt, a magyar bankok többsége továbbra is megerősödött tőkehelyzettel néz szembe a járványhelyzet okozta negatív gazdasági kilátásokkal. A rendelkezésre álló teljes szavatoló tőke a tárgynegyedév végén 5 477 milliárd forint volt; ezen belül a legerősebb tőkekomponens, az elsődleges alapvető tőke (CET1) aránya a tárgyidőszak végén 86,6 százalékot tett ki.


A kockázattal súlyozott eszközök (RWA) mennyisége is csökkent a hitelezési kockázatok csökkenése miatt. Ebben az is szerepet játszott, hogy a járványhelyzet miatt az MNB engedményeket tett bizonyos kitettségek esetében a kedvezőbb súlyozás elszámolására. Ez volt az egyik oka a tőkehelyzet javulásának is.

A betétesek pénze mindenképpen biztonságban van. A bankszektor likviditási helyzete ugyanis július végén is megnyugtató volt, a hitel/betét arány is még mindig csap 89,3 százalékos egészséges szinten áll.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK