Mennyivel lesz drágább a hitel a referenciamutató változásai miatt?

A lakossági hiteleket is érintő referenciamutatók az elmúlt időszakban emelkedő tendenciát mutattak, ezt már a fizetendő törlesztőrészleten is érezhetik az adósok. A Bank360.hu körképe segít eligazodni a referenciakamatok között.
Bank360.hu, 2020. június 22. hétfő, 08:00
Fotó: Getty Images

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) koronavírus-járvány miatt hozott intézkedései közvetve a hiteltörlesztést befolyásoló bankközi kamatokra is hatással voltak - ennek eredményeként az elmúlt hetekben több mutató is emelkedésnek indult.

A Bank360.hu összefoglalta, hogy mely mutatókra érdemes odafigyelni a lakossági hitelezésnél, és hogy mennyivel drágulhat a hitele a változások miatt.

Jegybanki alapkamat

A jegybanki alapkamat aktuális értékétől számos kölcsöntípus maximum teljes hiteldíj mutatója (THM) függ - ezt a törvény rögzíti. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta változatlan, jelenleg 0,9 százalék. A jelenlegi szabályozás szerint 2020. december 31-ig a fogyasztási kölcsönök THM-je nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékét, így jön ki az 5,9 százalékos hiteldíjmutató.

A THM-plafon év végéig tart, ezután ismét a járvány előtti értékek lesznek érvényesek - feltéve, hogy addig nem változik az alapkamat. Ez azt jelenti többek között, hogy a lakossági kölcsönök THM-je maximum 24 százalékponttal lehet magasabb, mint az alapkamat (24,9 százalék). Kivétel ez alól a hitelkártya, a folyószámlahitel és az áruhitel: ezeknél a termékeknél a THM a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét nem haladhatja meg. A maximum THM-értékektől a bankok természetesen eltérhetnek, és értékesíthetik olcsóbban a termékeiket.

BUBOR

A BUBOR-hoz (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) jellemzően az egy évnél rövidebb kamatperiódussal felvett jelzáloghitelek igazodnak, vagyis a változó kamatozású kölcsönök. A hazai hitelállomány jelentős része ilyen, a forintosított devizahitelek is 3 hónapos kamatperiódussal futnak.

Mivel a BUBOR az elmúlt néhány évben csökkenő tendenciát mutatott, a hitelkamatok is csökkentek, ezzel együtt pedig a törlesztőrészletek is - így nem tűnt logikus lépésnek a kamatfixálás. 2020 elején azonban a BUBOR emelkedni kezdett, májusban az 1, 3, 6 és 12 havi BUBOR is 1 százalék felett volt.

A Bank360.hu számításai szerint a tavaly májusi értékhez viszonyítva egy 10 millió forintos lakáshitelnél 20 éves futamidővel számolva 4-5 ezer forinttal magasabb havi törlesztőrészletet és 1 millió forinttal magasabb visszafizetendő összeget jelent - feltételezve, hogy a futamidő alatt nem változnak a referenciamutatók.


Akiknél mostanában esedékes a kamatforduló, azok valószínűleg már érezni fogják a fizetendő összegen a változást. Akik pedig szeretnék elkerülni a kiszámíthatatlan törlesztőrészletet, azok számára adott a kamatfixálás lehetősége is - ez azonban drágábbá teszi a törlesztést.

Emellett az MNB rendszeresen kampányol, az ügyfelek évente levelet is kapnak a bankjuktól, melyben a változó kamatozású hitel kockázataira és a fixálás előnyeire hívják fel a figyelmet. Ezenkívül arra is van lehetőség, hogy egy kedvező és biztonságos adósságrendező hitelre cserélje a meglévő kölcsönt.

BIRS

A BIRS (Budapesti Kamatswap Ügyletek - Budapest Interest Rate Swap) a BUBOR-hoz hasonló referenciamutató, ezt az egy évnél hosszabb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél szokták alapul venni. Mivel ebben az esetben évekre, vagy akár a teljes futamidőre fixálja a hitel kamatát, nem kell aggódnia, hogy a referenciaérték rövidtávú változásai befolyásolják a törlesztést.

A referenciamutatók változásainak köszönhetően a hosszabb kamatperiódusokban fixált hitelek már több banknál is kedvezőbb kamatozással igényelhetők, mint a változó kamatozású jelzáloghitelek. Nem véletlen, hogy az új igénylők mostanra egyértelműen a biztonságosabb, kiszámíthatóbb kölcsönöket részesítik előnyben.


ÁKK referenciahozam

Több kölcsön kamata függ az Államadósság Központ Kezelő (ÁKK) Zrt. által meghatározott referenciahozamoktól: többek között az államilag támogatott babaváró hitel, a csok (családi otthonteremtési kedvezmény) és falusi csok hitel kamatát is ezek alapján számítják ki a bankok, de néhány fixált kamatperiódusú, piaci kamatozású jelzáloghitelnél is alkalmazzák.

A BUBOR-hoz és a BIRS-hez hasonlóan ezek is folyamatosan változnak, a támogatott hitelekre vonatkozó referenciamutató tavaly novemberben érte el a mélypontot (1 százalék), azóta emelkedik - a júniusi igénylőkre már 1,5 százalékos érték vonatkozik. Ez a változás nem befolyásolja a törlesztést, a referenciahozam alapján kiszámított kamat mértéke akkor válik fontossá, ha az adós elveszíti a kamattámogatást (például válás miatt), és piaci kamatozásúvá válik a kölcsön, illetve ha vissza kell fizetnie a korábban igénybe vett támogatás összegét.

Íme egy konkrét példa: ha a babaváró hitelnél elveszíti a kamattámogatást, mert az igénylés után öt éven belül nem születik gyermeke, akkor egy összegben kell visszafizetnie az addig igénybe vett támogatást. Ez a tavaly decemberi igénylők esetében 1,485 millió forint, a júniusi igénylőknek viszont már 1,77 millió forint visszafizetését jelenti.

Jól látható, hogy a lakossági kölcsönök kamatát különböző referenciakamatok befolyásolják. Ezek közül a jegybanki alapkamat több mint négy éve nem változott, ami azt jelenti, hogy az ehhez igazodó maximum hiteldíj mutató is ugyanakkora maradt. Az is kiderült, hogy a referenciamutatók változásának elsősorban a változó kamatozású hiteleknél van jelentősége, hiszen ez alapján akár 3, 6 vagy 12 havonta is változhat a törlesztőrészlete. A hosszabb időre fixált kamattal felvett kölcsönöknél ugyanakkor évekig nem kell aggódnia a referenciakamatok miatt, a fogyasztási hiteleknél pedig a futamidő végéig fix kamattal számolhat. Ha biztosra szeretné menni, akkor érdemes a fix kamatozású kölcsönök közül választani, ha pedig mégis egy rövid kamatperiódusú hitelajánlat mellett dönt, akkor a hiteligénylés előtt tájékozódjon, és nézzen utána, hogy melyik referenciamutató befolyásolja a hitel kamatát.

HOZZÁSZÓLÁSOK