Összehasonlításképpen nézzük, mekkora a különbség a nettó jövedelmekben, ha egy cég ugyanazt a költséget alkalmazotti bérre fordítja, vagy egy katás (kisadózó vállalkozások tételes adója) vállalkozónak fizeti ki. A teljes cégköltség legyen havi 500 ezer forint: ebből a munkavállaló bruttó bére 420 ezer forint, így hazavihet nettó 279 ezer forintot. Ha egy katás alvállalkozó könyvelhetné el az 500 ezer forint bevételt, abból mindössze 50 ezer forintot kellene befizetnie tételes adóként, iparűzési adóra pedig további havi 4 167 forintot. Vagyis a havi nettó jövedelme több mint 445 ezer forintra jönne ki!

A nettó munkavállalói fizetés és a nettó vállalkozói jövedelem közötti markáns, 166 ezer forintos különbség azt mutatja, hogy a katás vállalkozó igazán jól jár. Ez rövid távon igaz, de ha megnézzük, hogy a nyugdíjak szempontjából mi a helyzet, ez a megállapítás már korántsem lesz ilyen egyértelmű.

Kapcsolódó

Mennyi nyugdíjra jogosít a két különböző karrier?

A nyugdíj megállapításakor két fontos dolgot vesznek figyelembe: az életpálya során megszerzett nettó átlagfizetést és a szolgálati időt, vagyis a ledolgozott évek számát. A katás vállalkozók nyugdíjának kiszámításához szükséges egy törvényileg meghatározott járulékalap, ez helyettesíti az átlagkeresetet. Ez az összeg 2020. július 1-től havi 102 ezer forint, azaz kifejezetten alacsony.

A katások esetében a szolgálati idő meghatározása sem kedvező. Itt az a szabály, hogy ha egy bizonyos időszakban a járulékalap nem éri el az aktuális bruttó minimálbért - ez jelenleg 161 ezer forint -, akkor azt az időszakot csak arányosan csökkentve lehet figyelembe venni a szolgálati idő kiszámításakor. Tehát egy "katás év" jelenleg mindössze 0,63 évnyi (alig 7,5 hónapnyi) szolgálati időnek számít. (Ezek az adatok bármikor változhatnak, de az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy minden marad ugyanígy.)

Tegyük fel, hogy a példában bemutatott alkalmazott egész karrierje során tartani tudja a 279 ezer forintos átlagkeresetet, a szolgálati ideje pedig legyen 40 év. A 40 évhez tartozó nyugdíjszorzó 80 százalék, így az átlagkeresetének 80 százaléka lesz a megállapított nyugdíj összege: kerekítve havi 224 ezer forint.

Egy 40 évnyi katás karrier után azonban csak 68 ezer forint a nettó átlagkereset, a szolgálati idő pedig mindössze 25 év. A nettó átlagkereset úgy jön ki, hogy a megszerzett jövedelmeket a nyugdíjszámítás során "nettósítani" kell, ami nagyon leegyszerűsítve annyit tesz, hogy a bruttó jövedelmet csökkentjük az adott évben érvényes járulékokkal és adókkal (2020-ban összesen 33,5 százalékkal). Emiatt a 102 000 forint járulékalap nettó 67 830 forintot jelent. A 25 évhez tartozó nyugdíjszorzó pedig 63 százalék, így az egész életükben katázó vállalkozók becsült várható nyugdíja körülbelül 43 ezer forint lesz havonta!

Mit tehetnek a vállalkozók ilyen helyzetben?

Ez olyan drasztikus jövedelemcsökkenést jelent egy katás vállalkozó számára az aktív kori jövedelmi szintjéhez képest, hogy mindenképpen gondolkoznia kell a nyugdíj-kiegészítés valamilyen formáján. Ráadásul ilyenkor az idő is borzasztóan fontos tényező! Ha időben elindít egy nyugdíj-megtakarítást, az jóval kisebb anyagi megterhelést jelent számára, mint ha csak néhány éve lenne összegyűjteni az időskori éveket finanszírozó tőkét.

Láthattuk, hogy az alkalmazott és a katás vállalkozó várható nyugdíja közötti különbség a példánk esetében havi 181 ezer forint. A katásoknak ezt a hiányt kell kipótolniuk egy nyugdíjcélú megtakarítással. Ahhoz, hogy ez az összeg 20 éven keresztül havonta rendelkezésünkre álljon, nyugdíjba menetelkor mai értéken 36 millió forint tőke szükséges (évi 2 százalék hozamot feltételezve). A jó hír, hogy ezt az összeget elő lehet teremteni például nyugdíjbiztosítással.

Mennyi pénzt kell félretenniük a vállalkozóknak?

Fontos kérdés a nyugdíjbiztosítási szerződés futamideje. Jelenleg 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, és ez jelenti a nyugdíjbiztosítások lejárati időpontját is. A biztosítás tartama tehát felülről korlátos: a szerződés hossza attól függ, mikor kötjük meg. Ha 35 éves korban indítjuk, akkor a futamidő 30 év lesz.

Ez kellően sok idő a példában szereplő tőke előteremtéséhez: a szükséges havi megtakarítási összeg így 62 ezer forint (3 százalékos átlagosa inflációt és 6 százalékos éves hozamot feltételezve). Igaz, ez nem csekélység, de gondoljunk bele: a katás vállalkozó 166 ezer forint többlettel rendelkezik az alkalmazotti jövedelemhez képest, amiből ez a megtakarítás finanszírozható.

A nyugdíj-megtakarítást érdemes korán elkezdeni, hiszen minél idősebbek vagyunk, annál kevesebb időnk marad a kívánt cél elérésére. Ha 40 éves korban indítanánk a megtakarítást, a szükséges havidíj már 81 ezer forint lenne. Aki pedig 45 éves koráig vár, ő ezt a célt már csak havi 109 ezer forintból tudja megvalósítani!

Miért való a vállalkozóknak a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjcélú megtakarításoknak 3 fajtája is létezik: az önkéntes nyugdíjpénztár (önyp), a nyugdíjbiztosítás, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz). Ezek közös előnye, hogy a megtakarító 20 százalékos állami támogatást igényelhet minden saját befizetése után. Csakhogy a támogatás valójában szja-visszatérítés, így a katások nem jogosultak rá, hiszen ők nem fizetnek személyi jövedelemadót (szja).

Van azonban egy jó megoldás, amellyel a katások is hozzájuthatnak a támogatáshoz, és ez kizárólag a nyugdíjbiztosítások esetében lehetséges. A katásoknak is lehet olyan közeli hozzátartozójuk, aki fizet szja-t, a nyugdíjbiztosításoknál pedig van arra lehetőség, hogy a szerződő fél és a biztosított személye eltérjen. Emiatt érdemes megfontolni, hogy a közeli hozzátartozó legyen a szerződő, a katás vállalkozó pedig a biztosított: az így elindított megtakarításra igényelhető lesz az adójóváírás. Ennek köszönhetően alacsonyabb havi összegeket is elegendő félretenni: az szja-visszatérítés körülbelül havonta 8 ezer forinttal csökkenti a szükséges saját megtakarítást a vizsgált esetekben.