Rekord nyereséggel zárta a tavalyi évet a hazai bankszektor. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a hitelintézetek 698 milliárd forintos profitot értek el 2019-ben, ami 8,5 százalékkal magasabb a 2018-asnál. Ráadásul a nyereség egyre kevésbé származott a problémás hitelek veszteségeire korábban félretett céltartalék felszabadításából, egyre inkább a fokozódó hitelezés miatt megugró kamateredmény, illetve a többi szolgáltatásból származó díj- és jutalékeredmény hozza a pénzt.

Az OTP leányai turbózzák fel a statisztikát

A nyertesek között is vannak azonban még nagyobb nyertesek. A magyarországi bankpiac egyes számú játékosa például ilyen. Az OTP Bank Igazságügyi Minisztérium honlapjára május végén feltöltött eredménykimutatása szerint 412,6 milliárd forintos nettó eredményt ért el, ami a hazai bankszektor nyereségének csaknem a 60 százaléka. Ez nem volt meglepetés, hiszen a hitelintézet március elején közzétett tőzsdei jelentésében is ez a szám szerepel.

A képet persze árnyalja, hogy az OTP eredményébe nem csak a hazai leánycégek, de a külföldiek nyeresége is beleszámít, és ezeket az eredményeket, mivel a bank a nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) készít konszolidált beszámolókat, Magyarországon az MNB egy az egyben beleveszi a hazai hitelintézeti adatsorokba. A hazai operációkat magába foglaló OTP Core korrigált adózott eredménye a frissen feltöltött beszámoló szerint 194 milliárd forint lett tavaly - a tőzsdei jelentésben még 191 milliárd forint szerepelt -, ez is csaknem a harmada a hitelintézeti szektor nettó nyereségének.

A teljes bruttó hitelállomány az OTP-csoportnál a beszámolóhoz kapcsolódó kiegészítő melléklet szerint 12 964 milliárd forintra hízott, ez alapján a vezető hazai hitelintézetnél van a jegybank által nyilvántartott hitelállománya 41,6 százaléka. Ebből viszont Magyarországra csak 4123 milliárd forintnyi tartozás esett, ami is 22 százalékkal magasabb a 2018-asnál. Az OTP-csoport viszi el a bankok nettó kamateredményének 55 százalékát is, és a díj- és jutalékbevételek harmada is hozzájuk kerül az MNB-s statisztikák szerint.

A külföldi leányoktól megtisztított számok alapján azért nincs ekkora fölénye az OTP-nek itthon. A korrigált nettó kamatbevétel Magyarországon megközelítette a 262 milliárd forintot, ami a hazai hitelintézeti szektor ötödét teszi ki. A díj- és jutalékeredmény Magyarországon 127 milliárd forint lett, ez a hitelintézeti szektor ilyen jellegű eredményének a 15,5 százaléka.

Tavaly jól ment a banknak Magyarországon és a régió legtöbb országában, a legkevésbé nyereséges leányt, a szlovákiait pedig eladták a belga KBC csoportnak. Az idei évben viszont a koronavírus-járvány miatt nagy a bizonytalanság. A kiegészítő melléklet utolsó mondataiban a Covid-19 vírus lehetséges hatásairól azt írják: "jelen tudásunk szerint nehezen megbecsülhető a vírus közép- és hosszútávú pénzügyi hatása".

Bankok mérlegfőösszege és nettó nyeresége (milliárd Ft)
BankNettó eredményMérlegfőösszeg
OTP412,620 121,8
K&H50,93522,0
UniCredit51,33380,9
Erste60,42952,5
Raiffeisen20,82598,6
CIB13,42010,6
Forrás: Napi.hu-gyűjtés

Lendületben volt a K&H is

A 3522 milliárd forintos mérlegfőösszege alapján második legnagyobb magyarországi bank, a belga KBC-csoport tulajdonában lévő K&H is megemlíti éves beszámolója kiegészítő mellékletében, hogy komoly hatásai vannak a járványnak világszerte a vállalkozási életében. A helyzet gyorsan változik, ezért nem tudják számokkal leírhatóan megbecsülni a várható hatást. Tavaly mindenesetre még a K&H is szépen nőtt. A pénzügyi csoport magyarországi nettó kamatbevétele 80,2 milliárd forintra hízott, ami 6,4 százalékkal magasabb a 2018-asnál. A nettó díj- és jutalékbevétel soron 9 százalékkal 66,3 milliárd forintra nőtt az eredmény.

A bank adózott eredménye azonban gyengébb lett a 2018-asnál, 50,9 milliárd forintos nyereség szerepel ezen a soron, holott 2018-ban a nettó profit még megközelítette az 58 milliárd forintot. Az eredménykimutatás szerint a visszaesés egyik oka az volt, hogy tavaly csaknem 1,9 milliárd forintos értékvesztést könyvelt el a bank szemben az egy évvel korábbi bő egymilliárdos visszaírással. Emellett több soron is is csökkent az eredmény. A devizaátértékeléseknek köszöngetően bő 4 milliárd forinttal esett vissza a nyereség, csaknem 3,5 milliárd forintot rontott a számokon az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok nettó eredménye is. A bank korábban közölte, az egyszeri tételektől megtisztítva valójában nőtt 2019-ben a profit 2018-hoz képest.

A hitelek állománya 3,5 százalékkal 2383,2 milliárd forintra nőtt a banknál. A lakossági szegmensben nagyon aktív volt a hitelintézet, 12,7 százalékkal növelte a volument, az év végén hajszál híján 700 milliárd forintos állománnyal rendelkezett. A vállalati szektorokban változatosan alakult a hitelállomány mennyisége. A mezőgazdaságot minden bank szívesen hitelezi, a K&H-nál is nőtt ebben a szegmensben az állomány, a víz-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás szektorban pedig több mint a kétszeresére ugrott. A logisztikai cégek, ingatlanügyletek és a IT-területen is nőtt a hitelállomány, a feldolgozóiparban, az építőiparban és a humán egészségügyben viszont állománycsökkenésről számoltak be.

Lemaradóban az UniCredit

A harmadik legnagyobb hazai hitelintézet, az olasz tulajdonban lévő UniCredit mérlegfőösszege 3380,9 milliárd forint volt tavaly év végén, 10,7 százalékkal magasabb, mint 2018-ban. A hitelállomány és a betétállomány is nőtt a mérleg alapján. Az ügyhiteleké 6,5 százalékkal 1521,5 milliárd forintra, a betéteké pedig 10,9 százalékkal csaknem 2100 milliárdra. A 7 százalék alatti hitelállomány-növekedéssel ugyanakkor aligha lehetnek elégedettek a banknál, az MNB adatai szerint ugyani a háztartások hitelállománya tavaly 15,6 százalékkal, a nem pénzügyi vállalatoké pedig 11,3 százalékkal nőtt, vagyis a tavaly vezérigazgatót váltó UniCredit lemaradt a versenytársakhoz képest.

A hitelállomány növekedése ellenére a nettó kamatbevétel csökkent az UniCreditnél több mint 2 milliárd forinttal 61,9 milliárdra. A kamatbevételek még nőttek a többletkihelyezéseknek köszönhetően, a ráfordítások azonban nagyobb mértékben ugrottak meg. A jutalékbevételi oldalon szépített a hitelintézet. A bevételek nőttek, miközben a ráfordítások tavaly a 2018-as szinten maradtak, így a nettó jutalékbevétel megközelítette a 47 milliárd forintot. A nettó kereskedési eredmény is jobb lett, mint tavaly, összességében véve viszont csökkent a profit.

A bank adózás előtti eredménye több mint 8 százalékkal 56,5 milliárd forintra esett vissza, a tárgyévi nettó eredmény pedig 51,3 milliárd forint lett a 2018-as 53,2 milliárd után. A nyereség csökkenésében fontos szerepet játszott a banknál az is, hogy míg 2018-ban még bő 2 milliárd forintnyi céltartalékot tudott felszabadítani a javuló hitelportfóliók miatt, tavaly már 4,9 milliárd forintot el kellett különíteni a várható kockázatokra. Különösen a vállalati és befektetési banki üzletágban volt szükség nagyobb céltartalék felhalmozására.

Az UniCredit a vállalati szektorok közül főleg az ingatlanfinanszírozásban aktív, tavaly is növelte a kihelyezéseit, a nagyot nőtt a hitelállománya a kereskedelmi szektorban is, illetve az építőiparban. A gépgyártásban, a vegyipar és gyógyszeriparban viszont komolyabb mértékben csökkent a kihelyezett hiteleik mennyisége.

Jön fel az Erste

Dinamikusan jön fel eközben a bankok versenyében az Erste Bank Hungary. A hitelintézet mérlegfőösszege 15 százalékkal nőtt tavaly 2952,5 milliárd forintra. Az adózott eredmény rekordot döntött, 60,4 milliárd forint lett, ezzel az OTP mögött a második legnyereségesebb bankká lépett elő az Erste. A hitelintézet példás eredménykimutatást tett közzé, minden fontos soron javított 2018-hoz képest, pedig az az év is jól sikerült már. A nettó kamatbevétel soron 73,63 milliárd forint áll, ez 7 százalékos növekedés, a nettó díj- és jutalékbevétel csaknem 13 százalékkal 61,3 milliárd forintra nőtt.

Akárcsak a 2008-as válság előtt, most is agresszívan hitelezett a bank. A teljesítő lakossági hitelállomány 20 százalékkal 826 milliárd forintra nőtt, a vállalati hitelek állománya 26 százalékkal emelkedett. Az Erste korábban hangsúlyozta, a vállalati hitelezési piacon piacvezető pozícióra törne néhány éven belül, ennek is köszönhető, hogy nagyon keményen beleállt a versenybe ezen a piacon.

Egyelőre még a lakosság hozza a sok pénzt a banknak, a nettó kamatbevétel háromnegyede ebből a szegmensből jön. Az idén viszont a bankok többsége a lakossági hitelezés lassulásával és a vállalati szinten maradásával vagy növekedésével számol, ezért ezen a téren változhatnak az Ersténél is az arányok. A nettó díj- és jutalékbevételnél is hasonlóak az arányok, a háromnegyede a lakossági ügyfelektől folyik be, a vállalkozások alig 15 százalékkal részesednek ebből. Működési szinten és a nettó profit bontásában ugyanakkor a vállalati ügyfelek részesedése már nagyobb a nyereségből. A működési eredmény csaknem harmada és a nettó profit negyede nekik köszönhető.

A beszámolóhoz kapcsolt kiegészítő mellékletből az is kiderült, a vállalati üzletág sokkal költséghatékonyabban működik az Ersténél, mint a lakossági. Az Erste kedvenc ágazatai a finanszírozás területén a gyártás, összesen 257,5 milliárd forinttal finanszírozza ezeket. cégeket, ebből 95 milliárd volt tavaly év végén a lízing. Az ingatlanforgalmazás is jelentős méretű tétel a banknál, 241 milliárd forinttal, amiből több mint 200 milliárd volt a hitel. Emellett 100 milliárd forint fölötti kitettsége van a banknak a kereskedelmi szektorban. A most válságágazatnak számító vendéglátásban csupán 18,6 milliárd forintnyi hitele és egyéb követelése van a banknak.

Jó úton halad a Raiffeisen

A másik osztrák tulajdonban lévő nagybank, a Raiffeisen is nőtt, a mérlegfőösszege 7,5 százalékkal csaknem 2600 milliárd forintra hízott. A kamatbevétel ugyan 10,5 százalékkal nőtt, de a kamatráfordítások 36 százalékkal ugrottak meg, ennek eredményeként a nettó kamateredmény elmaradt a 2018-astól, csupán 41,6 milliárd forint lett. A nettó díj- és jutalékeredmény soron tudott szépíteni a bank, csaknem 50 milliárd forintos lett a nyeresége. A nettó eredmény soron végül 20,8 milliárd forintos profit szerepelt, ami 13,4 százalékkal alacsonyabb a 2018-asnál.

A vállalati hitelállomány a Raiffeisennél is dinamikusan nőtt, 12,8 százalékkal 921,5 milliárd forintra. Öröm az ürömben, hogy a kiegészítő melléklet megjegyzi, a nem teljesítő hitelek állománya is megugrott, bedőlt ugyanis az egyik leányvállalat egyik nagy ügyfelének egyik tartozása. A nem teljesítő hitelállomány emiatt 36,2 milliárd forintra nőtt a 2018-as 31,8 milliárdról.

A lakossági és kisvállalati hitelportfólió csaknem 25 százalékkal nőtt, és az év végére megközelítette a 370 milliárd forintot. A fedezetlen és a fedezett (jellemzően jelzáloggal) hitelek állománya is nőtt, babaváró támogatásból 25 milliárd forintnyi folyósított a Raiffeisen. A Raiffeisen a különféle gazdasági ágazatok közül a jelentés szerint a feldolgozóiparban, az ingatlanos cégeknél, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban különösen aktív.

A kiegészítő mellékletben gazdasági előrejelzést is közzétett a bank meglehetősen optimista adatokkal. Az idei évre vonatkozó alapforgatókönyv szerint például 2,8 százalékos GDP-növekedést várnak, és a pesszimista prognózisuk is csupán 0,2 százalékkal számol. Az alapforgatókönyv szerint jövőre 3,2, 2022-ben 3,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. A pesszimista szcenárió 0,1, illetve 1 százalékos bővülést vár a következő két évben. Az optimista forgatókönyv 3,3 százalékos GDP-növekedéssel számol 2020-ban, majd 3,8 és 4,1 százalékos bővülést vár. Azt azonban ők is megjegyzik, a Covid-19 járvány miatt a becsléseik eléggé bizonytalanok.

Kiváló évet zárt a CIB is

Az olasz Intesa Sanpaolo magyarországi leánybankja, a CIB is jól vette az akadályokat 2019-ben. Az eredménykimutatás és a mérleg szinte minden sora javulásról számol be 2018-hoz képest, ami szintén nem volt rossz év a bank történetében. A mérlegfőösszeg 5,5 százalékkal 2010,6 milliárd forintra hízott. A nettó kamateredmény a fokozódó hitelezésnek köszönhetően 29,4 százalékkal ugrott meg 26,4 milliárd forintra,  a nettó díj- és jutalékeredmény szintén emelkedett 27,7 milliárdra.

Az adózás előtti és az adózott eredmény azért csökkent kis mértékben 2018-hoz képest, mert tavaly már jóval kevesebb céltartalékot tudott felszabadítani a bank a vártnál kisebb hitelezési veszteségek miatt.

Az ügyfeleknek nyújtott hitelek állománya 14,7 százalékkal nőtt tavaly, és megközelítette az 1000 milliárd forintot. A bruttó ügyfélhitel-állomány 1061,5 milliárd forint volt, 15 százalékkal növekedett. Az ügyfélbetéteké ennél jóval kisebb arányban, csupán 4,3 százalékkal emelkedett 1421,3 milliárd forintra. A CIB által legnagyobb mértékben hitelezett szektorok között van a nehézipar, a szolgáltató szektor és a könnyűipar, de ingatlanbefektetéseket is finanszíroz a bank.