Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A Napi Gazdaság hétfői számának cikke.

A tanulmány felhívja a miniszterelnök figyelmét arra, hogy a hazai bankrendszer hitel/betét mutatója 135/100, míg például Németországban 95/100 - ez a szövetség szerint azt mutatja, hogy hazánkban a hitelintézetek képtelenek annyi betétet gyűjteni, ami fedezné a gazdaság hiteligényét. Ezt csak külföldi forrásokból lehet pótolni, ám a forint jelentős volatilitása mellett ez komoly kockázatokkal jár. A bankadó bejelentett módon történő bevezetése a bankok minősítését is rontani fogja és így drágítja a forrásbevonást. Eladásokat generálhat a bizonytalanság a magyar állampapírok tulajdonosai között, az elbizonytalanodás megnehezíti (megdrágítja) majd az új kibocsátásokat is.

Egy magyarországi bankokat hátrányosan érintő új elvonás befektetéseik felülvizsgálatára késztetheti az anyabankokat, s ha a várt megtérülést nem lehet elérni, úgy többen dönthetnek úgy, hogy befejezik itteni tevékenységüket és az eddig itt megtermelt nyereségüket más országokba transzferálják. A szövetség figyelmeztet: az extra elvonás a bankok számára alaposan megnehezíti a Bázel III. szabályozásnak való megfelelést, ami a magyarországi bankokat jelentős versenyhátrányba hozza a régiós vetélytársakkal szemben, hiszen a tulajdonosok a tőkét abba a bankszektorba fogják átcsoportosítani, ahol nincs ilyen jellegű elvonás.

Az elvonások jelentősen csökkentik majd a bankok rendelkezésre álló szavatolótőkéjét, ami a most is visszafogott hitelezési aktivitás további mérséklését hozza magával - ez mind az összhitelek, mind az egyes vállalatoknak, személyeknek adható hitelek maximumára vonatkozhat majd. A kieső hitelkínálat csökkenteni fogja a belső keresletet. (A bankszövetség a hitelkínálat teljes leállítását modellezve jelezte, hogy a következő 12 hónapban 1000 milliárdos lakossági, 3400 milliárdos vállalati hitelállomány jár le - aminek törlesztéséből származó belső keresletcsökkenés összességében 7 százalékponttal kisebb GDP-növekedést hozhat.)

A különadó Magyarország nemzetközi megítélését is jelentősen rontaná, mivel a megtérülési lehetőségek egyik pillanatról a másikra kiszámíthatatlanná válnak. Ez nemcsak a finanszírozási felárakban mutatkozhat meg, hanem abban is, hogy a bizalom az ország iránt jelentősen csökkenne és működőtőke-kiáramlást vonhatna maga után még akkor is, ha - miként a bankszövetség is figyelmeztet - az elvonás most még csak a pénzügyi szektort terhelné, miközben vannak más, ugyanilyen vagy még nagyobb jövedelmet termelő ágazatok is Magyarországon, amelyeket viszont a kormány nem kényszerít hasonló áldozatvállalásra.