Újabb részletek derültek ki a Budapest Bank jövőjéről

A Budapest Bank 225 milliárd forintos áron kerül be a Bankholdingba, amivel előrébb jár az állam, mint amikor megvásárolta - mondta Mager Andrea miniszter Origónak. Gondolkoztak a megtartásán és az eladásán is, de a bankholding mellett határoztak végül.
Herman Bernadett, 2020. november 3. kedd, 15:22
Fotó: MTI Fotó / Mónus Márton

Pénteken jelentették be, hogy az MTB, az MKB és a Budapest Bank (BB) tulajdonosai megállapodást kötöttek a három bank közös cégbe történő apportálásával egy új bankcsoport létrehozásáról. A portál Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert ennek kapcsán kérdezte a Budapest Bank sorsáról, és a holdinghoz való csatlakozás okairól.

A Budapest Bank 2015-ben került állami tulajdonba, ekkor vásárolták meg a General Electric Capitaltől a Budapest Bank Zrt. részvényeinek 100 százalékát 700 millió dollárért. Ez kicsivel kevesebb, mint 196 milliárd forint volt. Ha a fúziós folyamat sikeresen végbemegy, egy olyan nagyvállalat jön létre, melynek értéke a szinergiák realizálása révén - jelenértéken számítva - 744 milliárd forint - nyilatkozta a miniszter. Ebből a Budapest Bankra - a Corvinust megillető 30,35 százalékos tulajdoni arányra figyelemmel - 225 milliárd forint (mai árfolyamon 724 millió dollár) esik. "Tehát látható, hogy a feladatot nem csak részben tudtuk megoldani, sőt a világjárvány okozta gazdasági visszaesés nélkül még előbb tartanánk" - mondta Mager Andrea.

Háromféle út volt

Háromféle lehetőséget is megvizsgáltak a Budapest Bankkal kapcsolatban. Az állam az EBRD-vel kötött vállalása kapcsán elvégzett jogi elemzések arra a következtetésre jutottak, hogy a megállapodás az állam számára jogi kötelezettséget nem teremtett. Ezért a Budapest Bank részesedés megtartásának lehetőségét is megvizsgálták. Emellett szólt, hogy az állam hosszabb távon is rendelkezhetett volna egy kizárólagos irányítás alatt álló bankkal.

Hátránya ugyanakkor, hogy a Budapest Bank továbbra is helyi - nem rendszerszintű - szereplője maradna a bankrendszernek, vagyis növekedési lehetőségei korlátozottak lennének. Ahhoz hogy a Budapest Bank legalább a piaccal együtt növekedjen - vagyis megtartsa piaci részesedését - a tulajdonosnak korlátoznia kellene az osztalékelvárásait, és a magyar államnak folyamatosan tőkét kellene biztosítania.

A következő kézenfekvő alternatíva a részesedés eladása volt. Ez ugyan azonnali bevételt jelentene, azonban csak kiélezett verseny esetén, kedvező akvizíciós környezetben eredményezhetne elfogadható, a saját tőke könyvszerinti értékére vetítetten relatíve magasabb eladási árat. A jelenlegi környezet azonban kedvezőtlen az eladás szempontjából, a bankok jellemzően a könyv szerinti értéküknél alacsonyabb vételáron cserélnek gazdát Európa-szerte, és nem valószínű, hogy ez rövidtávon javulni fog - mondta Mager Andrea.

Tavaly, amikor erről elvileg döntenie kellett volna a kormánynak, viszont még elég élénk volt a térségben a fúziós piac, az OTP is több hitelintézetet vásárolt a régióban, és más szereplők is keresték az eladó bankokat.

A harmadik alternatíva pedig részvétel egy bankcsoport létrehozásában. Ennek előnye, hogy a magyar állam egy későbbi, kedvezőbb piaci környezetben realizálhatja a Budapest Bank eladása esetére várt pénzügyi eredményt. A magyar állam ezt választotta: a Corvinuson keresztül kisebbségi tulajdonosa lesz Magyarország második legnagyobb bankjának, amely jobb növekedési kilátásokkal és lényegesen nagyobb piaci részesedéssel bír, mint a mai Budapest Bank. Egyben a magyar állam így teljesíti az EBRD felé tett vállalását is.

Ez lesz a jövő

A miniszter nyíltan beszélt arról, hogy a három bank egyesülni fog. A Magyar Bankholding Zrt. 2021 során dolgozza ki a három bank részletes fúziós ütemtervét, a közös működéshez vezető út mérföldköveit, és részterületeire bontja a korábban kidolgozott üzleti stratégiát. Ezt a munkát készítette elő az úgynevezett fúziós mesterterv, ami a szindikátusi szerződés részévé vált. Ennek elődleges célja egy erős, univerzális bank kialakítása lakossági, kkv, prémium nagyvállalati és privát banki szegmens fókuszokkal.

Az új bankcsoport hosszú távú, stratégiai üzleti érdeke és egyben képessége is, hogy a gazdaság minden szegmensét ki tudja szolgálni. A mesterterv lényegében arra kötelezi a menedzsmentet, hogy szisztematikusan vizsgálja át a három bank működését és tárja fel azok képességeit, legjobb gyakorlatait, azonosítsa meglévő kapacitásait. Ezek eredménye alapján kell meghatározni a jövőbeni működési modellt úgy, hogy az mielőbb elvezessen a három bank egyesüléséig.

A BB, az MKB és a Takarékbank jelenleg a közepes méretű nagybankok közé tartoznak. A létrejövő új bankcsoport a második legnagyobb bank lesz Magyarországon: összesen 6800 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 3600 milliárd forint ügyfélhitellel és 4500 milliárd forintos betétállománnyal, 900 fiókkal, több mint 1,9 millió lakossági és mintegy 30 ezer kkv-ügyféllel.

HOZZÁSZÓLÁSOK