Befektetőt keres a cégének? Íme, az első lépések!

Mikor érdemes egy cégnek befektető után néznie? Hogyan és hol keressünk külső finanszírozót? - többek közt ezekről kérdezte a Napi Gazdaság a területen dolgozó szakembereket. Egy kkv életében több olyan időszak is van, amikor a banki hitel helyett egy befektető megjelenése jelentheti a fejlődés kulcsát.
Dzindzisz Sztefan, 2013. február 18. hétfő, 15:27
Fotó: Napi.hu

Egy cégnek akkor érdemes külső befektető után néznie, ha olyan piaci lehetőséget lát maga előtt, amit ki akar használni, de nincs meg hozzá a szükséges tőkéje - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Zsembery Levente, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) Oktatási Bizottságának elnöke, a BigGeorge's NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója. Ez a növekedés pedig gyakran nem lemenedzselhető a cég saját eszközeivel, és itt nem csak az anyagiakra kell gondolni, hanem a cég humán erőforrásaira, vagy akár struktúrájára is - egészítette ki Szombati András, a HVCA gazdasági vezetője, elnökségi tagja, a Primus Capital partnere. A külső tőke bevonására alkalmas piaci lehetőségek tekintetében igen széles a skála: az új piacokra való belépéstől, az új termékek fejlesztésén és új iparágakba történő belépéseken túl az adott iparágakon belüli felvásárlások is precedenst teremthetnek - tette hozzá Árva Jenő, a PwC Magyarország tanácsadási csoportjának menedzsere. E külső tőke bevonásának több módja is lehetséges, amelyek nagyban függnek többek közt a céltársaság piaci és életciklusbeli helyzetétől, a jelenlegi tulajdonosok szándékaitól is.

Kialakult ökoszisztéma

Abban mindhárom szakember egyetértett, hogy manapság már sokkal könnyebb külső befektetőt találni, mint például néhány évvel ezelőtt, ez pedig hatványozottan igaz a kezdő, induló cégekre. Szombati szerint három éve még esélytelen lett volna a helyzetük, hiszen a befektetési alapok kockázatvállalási profilja a legtöbbször nem tudta kezelni a start up vállalkozásokat. Mára azonban egy teljes korai stádiummal foglalkozó ökoszisztéma alakult ki, amibe az inkubátorházak ugyanúgy beletartoznak, mint az üzleti gyorsítók, vagy az üzleti angyalok, de egyre több befektető is feléjük fordult az utóbbi időben.

Egy korai fázisban lévő cég bármikor találhat magának befektetőt, ehhez mindössze az kell, hogy megszülessen a gondolat, amely mentén felépítenénk a céget és ezt a gondolatot megfelelően körüljártuk és előkészítettük - értett egyet Zsembery. Szerinte, ha megvan az ötlet, akkor az első lépésként tesztelni kell - kérdezzük meg az ismerősöket, barátokat, rokonokat, hogy nekik mi a véleményük róla, ugyanakkor arra oda kell figyelni, hogy olyanok véleményét kérjük, akinek releváns a gondolata: ha például zöldségest nyitnék, akkor azokkal kell beszélni, akik zöldséget vásárolnak a környéken - mondott egy példát a BigGeorge's NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója. Ha pedig többektől jön pozitív visszajelzés, úgy neki lehet állni az üzleti stratégiának, aztán házalni vele a befektetőknél - magyarázta a szakember. Szombati ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a magyar cégeknek, főleg, ha a - befektetők által leginkább kedvelt - technológiai szektorban dolgoznak, akkor ma már ugyanolyan esélyük van, mint egy külföldi vállalkozásnak. "Egy angol befektető számára teljesen mindegy, hogy hol találták ki az ötletet, a lényeg, hogy a tényleges piacon, például az Egyesült Államokban értékesítsen" - mondta a szakember.

Amennyiben valaki eldöntötte, hogy külső pénzügyi forrás után néz, úgy jellemzően először az ismerőseit keresi fel, majd banki hitelben gondolkodik, ám erről a mai kedvezőtlen feltételek miatt általában hamar lemond. Ugyancsak szűkülő lehetőségek vannak a lízingpiacon, ahogy az uniós pályázatok sem jelentenek biztos forrás, ilyenkor pedig sok cég elgondolkodik a befektető bevonásán - magyarázta Szombati. A kezdő cégek számára egyre több rendezvény, platform, start up verseny van, ahol meg tudja mutatni magát a lehetséges befektetőknek, de az online világban is lekövethetőek ezek a lehetőségek - mondta Zsembery. Amennyiben már működő cégünk van, úgy érdemes akár a HVCA honlapján található adatbázisban körülnézni, míg egy többmilliárd árbevételű cégnek, amely azért keres támogatót, mert megroggyant a válságban, azt tanácsolta a szakember, hogy mindenképpen keressen fel egy tanácsadót, aki a megfelelő lehetőséget fel tudja ajánlani.

Zsembery szerint "lehet abban érték", hogy egy vállalkozó egyszerre több befektetővel is elkezd tárgyalni, hiszen mindenki a legjobb lehetőségek akarja magának kicsikarni, azt viszont már nem ajánlja, hogy versenyeztesse őket egymással. Olyan partnert kell keresni, akinek a tudása a legjobban kiegészíti a mienket, tehát aki személyiségében, kapcsolatrendszerében, elképzelésében és működésében leginkább passzol hozzánk - magyarázta Zsembery. Ez már csak azért is fontos, mert egy pénzügyi befektető megjelenésével nem csak pénzügyi segítséget, hanem egy velünk együtt elő partnert kapunk - mondta Szombati. Szerinte ilyenkor azt kell mérlegelni, hogy valaki hajlandó-e a saját cégében olyan változásokat végrehajtani, akár struktúráról, akár egyes vezetők személyéről van szó, amivel képes lehet meglovagolni a növekedési lehetőségeket - ez a működő cégeknél nehézkesebben megy, hiszen aki már eltöltött 2-3-10 évet egy cég felépítésével, az sokkal nehezebben hajlandó változtatni a már kialakult rendszeren.

Vak befektetés

A befektetők természetesen máshogy viszonyulnak egy kezdő és egy működő vállalathoz: a különbség már csak az átadni kívánt tőke nagyságában is megmutatkozik, hiszen egy kezdő cégbe általában jóval több pénzt kell belapátolni, mint egy már működő vállalkozásba. Egy, a piacon lévő cégnek viszont a korábbiakhoz képest szigorúbb feltételek kell megfelelnie: amíg régebben elég volt például egy növekvő felhasználó-, vagy ügyfélszámot felmutatni, addig ma már az árbevétellel kell bizonyítani - mondta Szombati. Az is különbség, hogy a nagyobb kockázat miatt egy korai fázisban lévő cégbe általában több lépésben teszik be a pénzt a befektetők - hangsúlyozta Zsembery, majd példaként elmondta, hogy ilyen esetben, ha mondjuk 200 millió forintban állapodnak meg a felek, akkor először csak 50-et kap az adott vállalkozás, a következő részletet pedig csak akkor, ha eléri az előzetesen kitűzött célt. Így tudja ugyanis a befektető minimalizálni a veszteségeit, ha esetleg mégsem jön be a beruházás.

Nem mindenki ilyen óvatos azonban: külföldön egyre nagyobb divatja van a blind investnek, azaz a vak befektetéseknek. Ennek lényege, hogy egy befektető meghallgat tíz céges prezentációt, majd ötbe beletesz pár millió forintot azzal, hogy jöjjenek vissza fél év múlva, hogy ki mit kezdett a pénzzel - magyarázta Zsembery, aki hozzátette, hogy ez egy nagyon kockázatos beruházási forma, ám ha csak egy cégnél bejön a befektetés, akkor az akár a többi veszteségét is könnyen visszahozhatja. Ez a lehetőség itthon még kevésbé ismert, inkább az Egyesült Államokban az elterjedt.

HOZZÁSZÓLÁSOK