A privatizáció hatásai a bérekre - többek között ezt is vizsgálta a legújabb Munkaerőpiaci Tükör, amelyet az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000 óta minden évben elkészít az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete. A John Sutherland Earle és Telegdy Álmos által jegyzet elemzés - mely az 1986 és 2008 közötti időszakot méri - megállapításai szerint van hatás, nem is kicsi, hiszen egy átlagos új magyar tulajdonos 9 százalékkal csökkenti a béreket, míg egy határon túli befektető nem rest akár 12 százalékkal is megnövelni azt.

Természetesen nem mindenkit érintenek azonos módon a bérváltozások: a belföldi tulajdonos például 8,4 százalékkal csökkenti az elemzők referenciacsoportja, azaz a legfeljebb általános iskolát végzett, maximum 10 éves munkatapasztalattal rendelkező férfikollégák bérét. Ennél öt százalékkal kevesebbet vonnak le a női dolgozóktól, de a hazai tulajdonosok a kezdő munkavállalókkal is jobban bánnak, hiszen 10 év munkatapasztalat felett 6 százalékkal nagyobb a bércsökkentés. Ennek megfelelően a legnagyobb fizetésmegvonást a rosszul képzett, idős férfiak szenvedik el, akik bére átlagosan 14 százalékkal csökken, míg a fiatal, magasan képzett nők még a belföldi tulajtól is magasabb fizetést kapnak - igaz csak 1 százalékkal -, mint a privatizáció előtt.

Kapcsolódó

A belföldi befektetők ugyancsak kesztyűs kézzel bánnak a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő dolgozóikkal, hiszen az ő fizetésük nagyjából érintetlen maradt a privatizáció után. Ezzel szemben az irodai és egyszerű foglalkoztatásúak bére 4-6 százalékkal, a vezetőké pedig 7 százalékkal csökkent, hiába volt nekik is egyetemi diplomájuk. Ennél is nagyobbat buktak azok, akik szolgáltatási területen dolgoztak, vagy szakképzett munkások voltak, hiszen nekik 10, illetve 13 százalékkal utaltak kisebb bért.

Jobban járunk a külföldi tulajdonossal

Az új külföldi tulajdonos ezzel szemben átlagosan 3,6 százalékkal emeli a referenciacsoport bérét, míg a nőknél már 8,6 százalékos a növekedés. A kutatók megállapítása szerint a külföldi befektetők szintén a fiatal munkavállalóknak kedveznek, de a hatás jóval kisebb, mint azt a hazaiaknál mérték. A legnagyobb különbséget a két befektetői csoport között az egyetemet végzett dolgozóknál mérték, hiszen amíg a magyar tulaj "mindössze" 4 százalékkal emelte a béreiket, addig a külföldiek 17 százalékot is megadnak. (A külföldi tulajdonos akkor is növeli a béreket, ha a céget nem az államtól, hanem egy magyar vállalkozótól vette.)

A határon túli befektetők leginkább a vezetőkkel és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak bérét emelték, mégpedig 34,5, illetve 25 százalékkal, de az irodai dolgozók is 7-10 százalékos béremelést kaptak. Alig érezhették viszont a tulajdonosváltást a szolgáltatásban résztvevők, illetve a szakképzettséget igénylő dolgozók, akiknek a bérnövekménye a statisztikai hibahatáron belül mozog.