Az öt új pályázó közül elsőként az UniCredit Bank csatlakozhatott a Széchenyi Kártya programhoz. Mint Patai Mihály, a bank elnök-vezérigazgatója elmondta, az UniCredit az elmúlt években Közel 100 új fiók nyitásával megérett arra, hogy a kis- és közepesvállalkozások mind teljesebb kiszolgálását biztosítani tudja. Ráadásul Európa legnagyobb bankhálózataként az UniCredit olyan know-how-t tud biztosítani, amely révén - főleg az  exportáláló - kkv-k valóban komolyan tudnak majd fejlődni. Ebben Patai Mihály szerint hamarosan egy rendkívül olcsó külön termék is segíteni tudja majd a cégeket.

Molnár Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtiktára szerint az Új Széchenyi tervvel új lendületet kapott és új útjára indult a Széchenyi kártyaprogram. A kártyaprogram 2002 óta bizonyított, ám kiterjesztésére volt szükség a gazdaságnak a kkv-k szembeni új elvárásai kapcsán - a kormányzat tavaly nyáron döntött, hogy új irányokat indít el, hogy a vállalkozásokat életpályájuk minden területén megkaphassák a szükséges fejlesztési forrásokat. Az államtitkár elmondta, a március óta újraindult pályázatokon eddig 701 vállalkozásfejlesztési pályázatot bíráltak el 11 milliárd forint kihelyezését lehetővé téve. Ezen túl a  Jeremie-pénzekből 40 milliárd forintot sikerült kihelyezni vállalkozásfejlesztési célra.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára arra emlékeztetett, hogy a Széchenyi kártya az egyik legsikeresebb terméke a magyar vállalkozásfejlesztésnek: az éven belüli hitelek több, mint 5 százaléka a kártya révén jutott el a vállalkozásokhoz tavaly. A vállalkozások 15 százaléka tűnt el a válság nyomán, ám ilyen időben a kártyaprogram növelte kibocsátását - hívta fel a figyelmet Parragh László kamarai elnök. Tíz éve nem gondoltuk, hogy ilyen szituációban ilyen jól áll majd helyt a kártya. Azt viszont láthatjuk, hogy a forgóeszközhitel-jellegű megoldások nem elegendőek a vállalkozási környezet fellendüléséhez. Beruházások kellenek, ezért viszont tovább kell vinni a bürokrácia-csökkentő programot, az adórendszer átalakítását - mondta Parragh, aki szerint ugyanakkor fontos, hogy átalakuljon a vállalkozások támogatási rendszere - itt pedig szükség lesz a gazdasági környezetet megújulására - a nyugdíjrendszertől az oktatásig.

Egy bankot nem lehet belekergetni olyan kockázatba, ahol feleslegesen kockázatja a betétesei pénzét. Magyarországon több, mintl egy évtized kellett a rendszerváltás után, amire a kormányzat rájött, hogy és hogyan kell támogatni a cégeket - vélekedett Demján Sándor. A VOSZ ügyvezető elnöke ugyanakkor komolyan bírálta az eddigi uniós pályázati rendszert, meglátása szerint ugyanis csak termelő vállalkozói célokra kellett volna a pénzeket, a kereskedelemi és a szolgáltatatói oldalról legfeljebb a logisztika és a turizmus kaphatna támogatást Demján szerint. E téren a kkv-k mellett a multicégek is támogathatóak, itt az lenne a fontos, ha a magyar beszállítói kör növekedne. A VOSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy gazdasági megszoratás idején arra kell törekedni, hogy a kivett pénzek minél gyorsabban visszaáramoljanak a gazdaságba.

Tavaly 131 milliárd forintnyi kihelyezés történt a Széchenyi kártyák segítségével, azaz óránként nagyjából 1 millió forintnyi új hitel segítette a vállalkozásokat, az indulás óta ez az összeg 880 milliárd forintot is meghaladja - hívta fel a figelmet Krisán László, a programot működtető Ka-Vosz vezérigazgatója. Összesen 146 ezer kártyát bocsátottak ki eddig, ezt a portfoliót az UniCredit az idén - Patai Mihály szerint - közel 1000 új kártyával növelheti majd az idén. Az átlagos, egy kártyára eső hitelösszeg vidéken - a takarékszövetkezeti szektor által kiszolgált ügyfelek esetében - 5-6, a kereskedelmi bankok partnerei esetében 10 millió forint - mondta Krisán László.