A koronavírus-járvány negatív pénzügyi és gazdasági hatásait ellensúlyozó, 6 pontból álló pénzügyi intézkedéscsomagot a kis- és középvállalkozók közvetlen visszajelzései alapján állították össze.

A magyar társas vállalkozások több mint 40 százalékát tömörítő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) jelenlegi tevékenységét a koronavírus miatt kialakult válsághelyzetben a vállalkozások lehető leghatékonyabb támogatására, valamint a kormány és az önkormányzatok válságkezelő munkájának segítésére koncentrálja. Első lépésként egy gyors, online kérdőíves felmérést végeztek a budapesti vállalkozások körében, hogy feltérképezzék azokat a területeket, ahol a legnagyobb segítségre van szüksége a kis- és középvállalkozásoknak.

A válaszokból kiderülő problémákat a kamara - belsős és külsős szakértőkből összeállított - munkacsoportja vizsgálta meg azt szem előtt tartva, hogy a főbb nehézségekre milyen megoldási módszerek alkalmazhatók a korábbi sikeres hazai és nemzetközi válságkezelési gyakorlatok alapján. Mivel a pénzügyi problémák jelentik a prioritást a vállalkozások számára, ezek kezelésére az alábbi 6 pontos javaslatot dolgozta ki a munkacsoport, amelyet Nagy Elek elnök eljuttatott a kabinethez:

  • Minél hamarabb álljon fel egy, 100 százalékban állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt.!
  • Létrejötte után a cég állami kezességvállalás mellett bocsásson ki 1000 milliárd forint kötvényt 0 százalékos kamattal, amelyet a Magyar Nemzeti Bank vásárol meg.
  • A holding szakosított válságkezelő leányvállalatokat (vagy divíziókat) hozzon létre - ez lehetséges meglévő állami cégek átszervezésével is -, amelyeket a kötvénykibocsátásból befolyó összegből feltőkésítenek. Ezek a leányvállalatok a kutatási eredmények által azonosított problémacsoportokra fókuszálnának.
  • A BKIK szerint a társaságok funkciója lehet: válságkezelő kockázati tőkebefektető, eszközkezelő és követeléskezelő.
  • A Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. a kötvénykibocsátásból befolyó összegből már meglévő állami cégeket és programokat is tőkéhez juttatna, például az Eximbankot és a Szép-kártya programot (ez utóbbit a válság utáni fogyasztás ösztönzésére).
  • Ha elfogy az elsőkörös kötvénykibocsátásból befolyt 1000 milliárd forint, akkor egy újabb kör kötvénykibocsátás javasolt, amíg szükséges az állami beavatkozás, és az Európai Központi Bank múlt szerdán meghirdetett kötvényvásárlási politikája nem változik.