Nem lepődnének meg a szakszervezetek, ha a BKV vezetésének a jövő évre vonatkozó béremelési ajánlata messze elmaradna a zömében járművezetőket tömörítő Egységes Közlekedési Szakszervezet - elsőként nyilvánosságra hozott - követelésétől. Az EKSZ legalább 15 százalékot tart méltányosnak, s a majdani tárgyalások során azon lesz, hogy ebből ne is kelljen engednie - idézi a közlemény Naszályi Gábort.

Az EKSZ elnöke szerint a járművezetők a végkimerülésig dolgoznak, már most túl vannak a munka törvénykönyve által engedélyezett 300 túlórán, s vállalnának még többet csak azért, hogy meg tudjanak élni. Az elnök szerint azonban nem túlórákat, hanem megfelelő béreket kell biztosítani ahhoz, hogy a járművezetőknek ne kelljen szó szerint halálra dolgozniuk magukat - utalt egy közelmúltban bekövetkezett sajnálatos esetre, egy kollégájuk munka közbeni halálára.

Nem ez volt az első ilyen vagy ehhez hasonló, munka közbeni tragédia a BKV-nál, ám a cégvezetés a közelmúltban kijelentette - éppen az EKSZ munkakörülményeket jobbító javaslatára -, hogy csak akkor hajlandó a munkavállalók rekreációjával foglalkozni, egészségük megőrzését vagy visszaállítását segíteni, ha erre törvény kötelezi.

Az EKSZ a bértárgyalások viszonylag korai kezdését azzal indokolja, hogy a budapesti közlekedési cégnél általában hónapokig húzódik az egyezkedés, mert a vezérigazgatónak igen szűk mozgásteret hagy a tulajdonos - fővárosi önkormányzat - a megállapodásra, s a megegyezés után is újabb hetek telhetnek el, mire a végleges engedély megérkezik. A szakszervezeti vezető kemény bértárgyalásokra készül.

Várják a menedzsment ajánlatát a cafetériára is. Az EKSZ elsősorban abban bízik, hogy a béren kívüli juttatások ügyében megállapodás születik a kormánnyal. A szakszervezet csak végső esetben támogatja a cafetéria beépítését a bérekbe - az nem lehet a béremelés része -, mert azzal várhatóan jelentősen csökken a munkavállalók jövedelme.