Bokros: az euró akadály is lehet

A közös deviza lehet katalizátor is, de lehet akadálya is az európai gazdaság növekedésének - mondta Bokros Lajos, aki szerint az eurózóna túlélésének minimumfeltételei között szerepel a nemzeti költségvetések összehangolása.
Szabó Zsuzsanna, 2010. június 18. péntek, 17:26

Az euró egy politikai projekt abban az értelemben, hogy az európai integráció egyik fontos lépése az egységes piac után a monetáris unió létrehozása volt, így a jövője is attól függ, hogy az EU vezető politikusai mit akarnak vele kezdeni - mondta Bokros Lajos Európai Parlamenti képviselő, a CEU tanára a dft Hungária által szervezett Befektetési mesterkurzusok keretében megtartott előadásában.

A közgazdász szerint a közös deviza lehet katalizátor is, de lehet akadálya is az európai gazdaság növekedésének. A monetáris uniónak a további sikeres működése érdekében a politikai unió felé kellene elmozdulnia, így a költségvetési politikának is közösnek kellene lennie, ami jelenleg teljesen nemzeti fennhatóság alá tartozik.

Bokros szerint az eurózóna túlélésének minimumfeltételei között szerepel a nemzeti költségvetések összehangolása, esetleg a költségvetés szerkezetének a meghatározása (amit egyes tagországok a fiskális szuverenitás erőteljes megnyirbálása miatt nem támogatnak) és egy jelentős méretű közös költségvetés, vagyis a jelenlegi (az EU GDP-jének 1 százalékára rúgó) büdzsé keretének jelentős megemelése.

Emellett a mostani válság miatt jelentős hitelességveszteséget szenvedett stabilitási és növekedési paktumot is szigorítani kellene és konzekvensen be is tartatni.

Görögország kilábalása matematikailag lehetetlen

Görögország esetére kitérve a közgazdász elmondta, hogy az ország megmentése egyértelműen az euróba vetett hit visszaállításáról szólt. Görögország megmentését illetően Bokros is osztja azok véleményét, akik azt hangoztatták, hogy a görög probléma és a válság kezelésében jobb lett volna egy rendezett csőd és adósságátrendezés.

Görögország ugyanis adósságcsapdában van, a csődből való kilábalása matematikailag lehetetlen. A 300 milliárd eurós bruttó adósságállományból - ami az ország GDP-jének 125 százaléka - sohasem fognak tudni kilábalni, mert minél nagyobb megszorító intézkedést hoznak, annál inkább visszaesik a növekedési potenciál, sőt annál mélyebb recesszióba süllyed az ország - magyarázta a Bokros.

Az eurózóna vezetése azonban nem engedhette meg magának, hogy a görögöknél nyilvánosan, hivatalosan államcsődöt hirdessen meg, ezzel ugyanis az euróba vetett bizalmat ásta volna alá.

Ehelyett vállalták azt a jóval drágább megoldást, hogy létrehoztak egy 110 milliárd eurós segélycsomagot Görögország számára, amelyből a 300 milliárd eurós adósságból évente lejáró részeket megújíthatja a görög állam. Így vélhetően 1,5 év alatt a piac bizalma is visszaáll.

Átszivárgó hatások

A piaci bizalom azért fontos, mert az euró létén keresztül ennek van egy sokkal közvetlenebb, átsugárzó hatása az összes többi eurózónás tagállamra, mint ahogy ezt most Spanyolország esete is mutatja.

Spanyolország esetében azonban teljesen másról van szó. A görög 125 százalékos adósságállománnyal szemben a spanyoloké csak 55 százalék, jóval alacsonyabb, mint Magyarországé (78-80 százalék körül van). Itt tehát nem az államadósság mértéke miatt vélik sebezhetőnek az országot, a bajt a magánszektor adóssága jelenti, amelynek a forrása külföldről - többnyire német és francia bankoktól - származott.

Ez azt is jelenti, hogy ha spanyol bankrendszer bajba kerül a recesszió miatt nem törlesztő adósai miatt, akkor nemcsak a spanyol bankrendszer által felvett hitelek válnak rossz minőségűvé, hanem ezen pénzintézetek által kibocsátott kötvények vásárlóinak - ez esetben német és francia bankok - hitelminősége is romlik.

Emiatt azonban a visszájára fordulhat az az euró eddigi erejét adó korábbi vélelem, hogy „minden ami euróban van az jó", mert nem lehet tudni, hogy ki a végső hitelező.

Hasonló transzmissziós folyamat jellemzi a görög államadósságot is, ahol ugyan a görög bankok vásároltak állampapírokat, de a görög bankok részvénytulajdonosai között ott vannak - szintén túlnyomó többségben - a német és francia bankok is.

Bokros a két ország példájára is utalva a stabilitási és növekedés paktum szigorításának fontosságát kiemelte, és olyan öt kritériumot említett, amelyet figyelembe kellene szerinte venni annak újragondolásakor: az eurózónán belül eddig lényegtelennek vélt külső egyensúly (folyó fizetési mérleg) kérdését, a belső megtakarítások szerepét, a bankrendszer szerepét a makrofolyamatokra, a versenyképességet és a valutaövezet méretét és jellegét.

A közgazdász szerint, ha a stabilitási és növekedési paktum követelményeit sikerül következetesen betartatni, akkor az eurónak egyértelműen több előnye lenne mint hátránya.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megalodon, 2010.06.19 07:58

Te vagy a legjobb Lajos !!!! Soha ne add fel . "We shall never surrender" mondta Churchilll - neki bejött...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html