A hosszú sor a boltban nem csak azt jelenti, hogy sok a vásárló, többet költenek a családok, hanem azt is, hogy nincs elegendő munkáskéz, eladó, pénztáros, árufeltöltő, raktáros.

A szakportál szerint a boltosok sincsenek könnyű helyzetben, nem tudják kizsigerelni az alkalmazottjaikat, hiszen akkora a munkaerőhiány, hogy könnyen találnak másikat.

Vannak eladók például, akik próbaidőről-próbaidőre röpdösnek, így nem kell bíbelődniük a felmondási idővel sem sokat.

A friss statisztika szerint 2019 első negyedévében tovább nőtt a kereskedelem egészében a betöltetlen álláshelyek száma a korábbihoz képest (ebben az adatban a bolti kiskereskedelem mellett a járműkereskedelem és a vállalkozásokat kiszolgáló nagykereskedelem is benne van). Nem is kicsit, több mint negyedével egy esztendő alatt. 2015-höz képest pedig bő kétszeres a betöltetlen álláshelyeknek a megugrása, úgy, hogy közben 12 ezerrel csökkent a boltok száma.

2018-ban ugyan volt egy fordulat a betöltetlen álláshelyek számában, az némileg csökkent, kivéve a zömében a nyári időszakra eső harmadik negyedévet, de 2019 újra nehezen indult.

A bérek a kereskedelemben is emelkedtek az elmúlt években, a 2015 évi 230 ezer forintos havi bruttó átlagkereset 2019 márciusában megközelítette a 350 ezer forintot, a kereskedelem egészét nézve.

A boltokban foglalkoztatottak száma tovább csökkent 2019 elején, hatezer fővel, pedig sokan keresnek eladót még mindig. A kisboltoknál hatalmas a létszámesés: 14 ezerrel kevesebb alkalmazott dolgozik.

A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a negyedéves boltos foglalkoztatási mutatók időszakonként jó nagyot is ugranak felfelé, vagy éppen csúsznak lefelé. Ennek egyik szakmai oka, hogy a boltos forgalom év közben folyamatosan nő, egyes időszakokban pedig megugrik a bevétel, például a húsvéti, vagy karácsonyi ünnepek tájékán, de a nyári időszak is megdobja a piacot, például az üdülőhelyeken.