Botrányos távhődíj-emelés lehet januárban

Bár egyelőre nem emelkednek a lakossági távhődíjak, a kapcsoltan termelő erőművek támogatásának januárban kezdődő kivezetésével jelentősen nőnek a szolgáltatók költségei, amelyek így elvileg akár 70 százalékos áremelésre is kényszerülhetnének. Ez pedig távfűtésről való leválási rohamot is indíthat a fogyasztók körében.
Major András, 2010. november 18. csütörtök, 09:35

Nem emelkednek a lakossági távhődíjak a fővárosban decembertől; a nem lakossági hődíj-tételek minimális mértékben csökkennek - közölte a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt (BVK). A lakossági célú hatósági hődíj-tételek decembertől minimális mértékben (+2 és -5 forint között) változnak, változnának a Főtáv Zrt. által a harmadik negyedéves energia-beszerzési költségek alapján számított adatok szerint.

A hődíjak változása azonban a lakossági felhasználókat nem érinti, mivel a Fővárosi Közgyűlés a lakossági célú felhasználók hődíjait augusztusban befagyasztotta. A Főtáv Zrt. ennek alapján a lakossági távhőfogyasztóknak továbbra is a 2010. július 1-jétől alkalmazott - a hatóságinál 12-17 százalékkal alacsonyabb - hődíj-tételeket érvényesíti. A moratórium fenntartása egy átlagos lakossági fogyasztó esetében az év végéig mintegy 5-8 ezer forint megtakarítást jelent a hődíjban.


Vizsgálják az árbefagyasztás hatásait

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a decemberi áremelés elmaradása hogyan befolyásolja a Főtáv és más szolgáltatók bevételi helyzetét. A Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. (BVK) általános felülvizsgálatot végez a cég működésével kapcsolatban, ennek keretében az ármoratórium pénzügyi hatásait és azt is fölmérik, hogy meddig tartható fönn az árak befagyasztása - mondta el érdeklődésünkre Szűcs Panni, a BVK szóvivője. A vizsgálat egyébként a Főtáv mellett a Fővárosi Közterületfentartó (FKF) Zrt. működésére is kiterjed.

A fővárosi távhőszolgáltató szeptemberben emelte volna a hődíjat, a fővárosi önkormányzat azonban tulajdonosként úgy döntött, hogy a július elsejétől érvényes árakat alkalmazza a társaság. Az év végéig ezzel mintegy 1,7 milliárd forintos bevételtől esik el a Főtáv - mondta lapunknak korábban Balog Róbert, a távhőszolgáltató szóvivője.

A Debreceni Hőszolgáltató csaknem 100 százalékban vásárolt hővel oldja meg a szolgáltatást, így az árak elsősorban a beszállítótól függenek - mondta el a Napinak Hernyák Imre, a társaság értékesítési igazgatója, aki egyelőre nem tudott arról nyilatkozni, hogy milyen árváltoztatást indokolnának a költségek. Az alapdíj jó ideje változatlan a városban, a saját költségek helyett a beszállítói áremelés okozhat drágulást a szolgáltatásban. Az igazi problémát a kát-támogatások (a kapcsoltan hőt és áramot is termelő erőművek támogatása) fokozatos leépítése jelenti, ami Debrecent különösen súlyosan érinti, és Hernyák szerint nagy baj lehet belőle.

A kát piactorzító hatása mellett jelentős tételt jelent a fogyasztóknak is, amit a villanyszámlában fizet a lakosság. Az idei első félévben a kötelező átvételi (kát) rendszer keretén belül kifizetett támogatás 44,2 milliárd forint volt, aminek 67 százalékát a kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek kapták a Magyar Energia Hivatal (MEH) adatai alapján.


Botrányos lehet az év eleje

Az árváltoztatást nem decemberben, hanem a jövő év elején indokolja igazán a körülmények változása, ekkor indul ugyanis a kát-támogatás fokozatos leépítése - mondta Sigmond György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (Matászsz) főtanácsosa. Ez a cégeknél kényszerűen igen nagy áremelést eredményezhet, hiszen a társaságok a távhő árát nagyrész éppen a kapcsolt energia hasznából tudták alacsonyan tartani - tette hozzá. Önmagában a kát kivezetése bizonyos cégeknél kiugróan magas, akár 70 százalékos drágulást okozhat. Mindemellett, amennyiben jövőre a földgáz esetében érvényesítik a kedvezményes, 5 százalékos áfát, az nagy leválási rohamot indíthat és óriási botrány származhat belőle - véli Sigmond.

Jövő év január elsejével a jelenleg támogatott termelők negyede (325 megawatt összteljesítménnyel), 2015 végéig pedig fokozatosan a többi termelő is elveszíti kát-jogosultságát. A támogatás megszűnése több mint 60 távfűtőrendszerben 585 ezer lakás távfűtésére lehet hatással. A termelt hő 70 százaléka kapcsolt erőművekből származik, a támogatás nélkül pedig a magyar kapcsolt energiatermelés nagyobb része leállhat a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) szerint.

A távhő-szolgáltatók elsöprő többsége önkormányzati tulajdonban van, akik felelősek a szolgáltatásért, így nem szüntethetik meg azt - hacsak a fogyasztók el nem hagyják a szolgáltatót. A távfűtés leállása ezért sehol sem fenyeget, ellenben a vagyonfelélés, az amortizációs költségek más célra történő fölhasználása tendenciává válhat.

Mivel az ország egyes hőszolgáltatói különféle helyzetben vannak a kát-támogatások energiahivatali határozat általi kivezetését tekintve, egyedi esetet képeznek, ezért átlagos áremelési nagyságról nem lehet beszélni. Mindenesetre, a kát megvonása szükségszerűen hőáremeléshez vezetne: ha a cégek más forrásból oldják meg a hőtermelést, illetve -előállítást, akkor 20 százalék körüli drágulás jöhet; amennyiben azonban továbbra is a kapcsolt termelésből származó hővel tervezik az üzemelést, akkor jóval nagyobb arányú áremelés lehet indokolt.

HOZZÁSZÓLÁSOK