Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a fogyasztóvédelmi törvény tervezett változtatásait, akkor augusztus első heteitől kötelező lesz a problémás ügyben érintett vállalkozások részvétele a helyi békéltető testületek előtt - jelentette be Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára.

A fogyasztók és a vállalkozások között felmerült problémák rendezésére létrehozott békéltető testületek (a tevékenységükről, kezelt ügyeikről itt olvashat bővebben) előtti megjelenés eddig csak egy lehetőség volt a cégeknek, emiatt sok vállalkozás távol is maradt, és így több ezer ember ügye maradt megoldatlan.

A kormány javaslata egyelőre a Parlament előtt van, csütörtökön kerül a törvényalkotási bizottság elé, amennyiben ott megszavazzák, akkor heteken belül zárószavazás is lesz róla.

Épp ideje volt

A Békéltető testületi eljárás szempontjából nagyon fontos lenne ez a módosítás, mert eddig a vállalkozást csak 8 napon belüli érdemi válaszirat küldési kötelezettség terhelte - mondta a Napi.hu érdeklődésére Kolyvek Antónia, a Budapesti Békéltető Testület (BBT) kommunikációs vezetője, testületi tagja. A módosítás után azonban már személyes részvételi kötelezettség lesz, azaz olyan személyt kell küldenie az adott vállalkozásnak, amely jogosult egyezkedni az ügyféllel.

Ugyanakkor ez a kötelezettség csak akkor állna fenn, ha a BKIK-nál regisztrált budapesti székhelyű cégről van szó - hívta fel a figyelmet Kolyvek, aki szerint a kamara azt szerette volna elérni, hogy a személyes megjelenési kötelezettség minden vállalkozásra, tehát a vidéki cégekre is vonatkozzon. (Ennek oka, hogy ma már nem csak budapesti, hanem az ország bármely részéről érkező panasszal is foglalkozhat a BBT.)

Fontos változásnak nevezte ugyanakkor, hogy azon vállalkozások, akik a szabálymódosítás után sem jelennek meg személyesen, immár bírsággal is sújthatóak; sőt, minden esetben bírságot szabnak ki, ha a vállalkozás megsérti az együttműködési kötelezettséget. Koszorús ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a bírság a 15 ezertől 500 ezer forintig terjedhet, míg a multinacionális nagyvállalatoknál akár az éves árbevétel akár öt százalékáig (!) is terjedhet a bírság.

Lényeges módosítás az is, hogy a határon átnyúló online kereskedelmi ügyekben immár kizárólagos illetékessége lesz a BBT-nek - hívta fel a figyelmet Kolyvek.

Több ügyet lehet majd megoldani - ők nem jelentek meg eddig

A változás azért is fontos, mert személyes részvétel esetén több egyezség jöhetne létre - közölte Kolyvek, aki szerint ennek oka egyszerűen az, hogy lehetne kivel kommunikálni. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy ha mindkét fél jelen van a meghallgatáson, akkor több az egyezség jön létre. Korábban ugyanis előfordult, hogy bár a fogyasztó egy észrevétellel elfogadta volna a cég által ajánlott egyezséget, ám a személyes jelenlét hiánya miatt már olyan nehézkessé vált a kommunikáció a felek között, hogy végül nem született meg az egyezség.

Arra a kérdésre, hogy általában mely cégek nem képviseltették eddig magukat elmondta, hogy a közüzemi szektorban a Vízművek például mindig megjelent, ám a többi cég, így például az Elmü, vagy a Fővárosi Gázművek nem minden esetben. A parkolási ügyeknél csak két cég, a Terézvárosi Vagyonkezelő és a XIII. kerületi Közszolgáltató Zrt. vesz részt személyesen a tárgyalásokon, ahogy a BKK is mindig megjelenik.

Jó együttműködő partnerek voltak az utazási irodák is, amelyek jórészt megjelentek az eljárásoknál, így pedig több egyezség is jött létre ezen a területen a többihez viszonyítva. Ugyanakkor a hírközlési cégek szinte egyáltalán nem vettek részt eddig személyesen az eljárásokban, pedig nagyon sok számlázási, szerződéskötési és telefon vásárlási, termékszavatossági probléma kerül a BBT-hez. Hasonló volt eddig a helyzet a kereskedelmi cégeknél, akik jellemzően csak válasziratot írnak, személyesen nem jelennek meg. Ez utóbbi már csak azért is problémás volt eddig, mert a Budapesti Békéltető Testület által kezelt ügyek többsége kereskedelmi témájú, rengetegen fordulnak hozzájuk szavatossági, jótállási problémákkal.

És az ügyfelek közül ki akar megegyezni? Embere válogatja, hogy mennyire hajlandóak belemenni az egyezkedésbe a Budapesti Békéltető Testülethez fordulók - mondta korábban a Napi.hu-nak Kolyvek Antónia. Előfordul olyan eset is, amikor valaki csak veszekedni jön: neki hiába ajánl fel szinte mindent a vállalkozás, ő semmiképpen sem hajlandó megegyezni, mondván neki már megrendült a bizalma. Ez a kevesebb, a többség belátja, hogyha itt nem egyeznek meg, akkor már csak a peres út marad, amire az emberek többségének se pénze, se ideje - magyarázta Kolyvek, aki szerint általában az a jellemzőbb, hogy a nagyobb, ismertebb cégek akarnak inkább megegyezni.