Brutális terhet raknának a magyar Tescóra?

Egy ágazati adónyi pénzt, legalább 17 milliárd forintot kér a szakszervezet a legnagyobb hazai üzletlánctól. De vajon lenne-e pénz a követelések kielégítésére? - teszi fel a kérdést a Blokkk.com.
K. Kiss Gergely, 2017. augusztus 14. hétfő, 12:07

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének ügyeiben mindig nagyon jól értesült Magyar Idők számolt be elsőként arról, hogy augusztus 10-én megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság - olvasható a szakportálon. Emiatt akár sztrájk is jöhet a 216 hazai Tesco-egység 80 százalékánál, valamint a gyáli és a herceghalmi logisztikai központoknál, továbbá az ­online szolgáltatás munkavállalói körében.

Az érdekképviselet azt kéri, hogy szeptember 1-től a Tesco valamennyi munkavállalója esetén az idei és a tavalyi évhez képest a vállalati bértömeg növekedésének éves szintje (azaz az összes Tesco-alkalmazott összes bére, a péktől, a raktároson át a logisztikusig) érje el a 25 százalékot, illetve hogy valamennyi áruházban emeljék meg 15 százalékkal az alap létszámot.

Lassacskán döcög a Tesco szekere

2013-ig visszatekintve - együtt nézve az időszakot - 6 százalékkal tudta emelni bevételeit a Tesco. A legkisebbet 2015-ben lépte, éppen a vasárnapi boltzár időszakában, 0,7 százalékot, viszont 2016 már jobban sikerült, 3,6 százalék volt a növekedés üteme. Ez utóbbi ütem az élelmiszeres boltok 3 százalékos országos átlagánál jobb, a teljes kiskereskedelem 4,8 százalékos üteménél rosszabb, ráadásul a többi multi lánctól kisebb-nagyobb mértékben elmarad. A Blokkk.com számításai szerint végül is annyi pénze van a Tescónak, ami egy kereskedő életében az árrést (az eladott és beszerzett áru értéknek a különbségét) jelenti, a szakszervezet is csak ehhez folyamodhat. Az árrését végül csak 2016-ban tudta növelni a Tesco, akkor viszont 6 százalékkal - így az elérte a 185 milliárd forintot.

Bérpénzek: a tét

A  bérköltségek közel kétmilliárd forint körüli emelkedése mellett a létszám 2013-tól közel kétezer fővel csökkent, a cég éves beszámolói szerint. Az izgalmas nyilván az lenne, hogy a fizikai dolgozók bére miként változott, de erről nem hozott nyilvánosságra részletes adatokat a Tesco, csak 2016-ról. A KDFSZ követeléseinek tétje ezekből már megbecsülhető. Tény ugyanakkor, hogy az elmúlt években az összességében alig mozduló árbevételek és árrés mellett a cég összes (tehát fizikai és szellemi, teljes és részmunkaidős) dolgozóinak átlagosan számolt havi jövedelme azért emelkedett, nem is keveset, 2013-hoz képest 16 százalékkal, 2016-ban pedig egy év alatt majdnem 10 százalékkal. Így tavaly a mintegy 17 244 főnyi dolgozó átlagbére elérte a havi bruttó 231 ezer forintot. Ugyanakkor a Blokkk.com szerint az átlag sok mindent el is takar.

Ennyit kér a szakszervezet

KDFSZ forintosítható követelései a következők:

  • Szeptember 1-jétől a Tesco valamennyi munkavállalója esetén az idei és a tavalyi évhez képest a bértömeg növekedésének éves szintje érje el a 25 százalékot. Ez évi 11,9 milliárd forint, a jelenlegi létszám mellett.
  • Szeptembertől valamennyi áruházban emeljék meg 15 százalékkal a rendes foglalkoztatotti létszámot. Az áruházi létszámról nincs külön adat, ezért ebben az esetben a teljes munkaidős fizikai állomány vehető alapul egy becsléshez. Ez közel 1 500 főt jelent, a 25 százalékos béremeléssel ennek költsége 5,2 milliárd forint.
  • Ha ez nem megoldható, akkor az élőmunka hiányát a dolgozók helyzetét könnyítő korszerű technikai megoldásokkal pótolják. Ehhez a műszaki berendezések bruttó értékét legalább 33 százalékkal kellene emelnie a cégnek, olyannyira korszerűtlenné váltak mostanra a munkavégzés technikai körülményei. Ez esetben a költségek rendkívül nehezen számszerűsíthetőek.
  • Az árufeltöltő, pultos, pénztáros, raktári alaptevékenységekben a kölcsönzött, vagy az alvállalkozók által biztosított létszámot korlátozzák 15 százalékban a Tescónál rendes munkaviszonyban levő átlagos állományi létszámhoz képest. A Tescónál a külsős munkaerő létszáma több az átlagos állományi létszám 15 százalékánál, 2 586 főnél. Ennek forintosításához nincs nyilvános adat, de mivel például a diákmunka, vagy a nyugdíjas szövetkezeti munka olcsóbb a rendes foglalkoztatásnál, azért itt is leeshet valamennyi költség.

Az eddig megismert és számszerűsíthető követelések összege tehát legalább 17 milliárd forint, ami nagyságrendjét nézve 10 százaléka a Tesco árrésének.

A nyilvános adatok alapján a Tesco ugyan annyit nem fizet, mint az éllovas diszkontok, de a teljes élelmiszer bolti kiskereskedelem átlagát azért hozza. Az elmúlt évek, hónapok élelmiszerboltos szabályváltozásait, javaslatait nézve ez a 17 milliárd forint jócskán felülmúlja a rivális láncok közül bármelyik pluszköltségét, tehát nem kis tétről van szó. Kérdés persze, hogy igazából mennyit és mit is akar a KDFSZ, esetleg mérlegeli-e valamilyen jogszabályi változás kezdeményezését.

HOZZÁSZÓLÁSOK