Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az LMP parlamenti frakciójának hat képviselője az Országgyűlés elnökének címezve csütörtökön határozati javaslatot nyújtott be "Magyarország kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya között a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásának leállításáról" címmel.

A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a múlt héten nyújtott be törvényjavaslatot a Budapest-Belgrád vasúti fejlesztésről, amelyben kiemelten közérdekű beruházásnak minősítenék az újjáépítést és annak megvalósítását, a szerződések és az előkészítéssel kapcsolatos dokumentumok pedig tíz évig nem lennének megismerhetők. A törvénytervezetről szerdán vitáztak az országgyűlési képviselők a parlamentben

A magyarországi, Soroksár és Kelebia közötti vasúti szakasz fejlesztést 85 százalékban a Kínai Eximbank hitelével, a fennmaradó részben önerőből finanszírozza a magyar állam. A kivitelező egy kínai-magyar konzorcium (a CRE Konzorcium), amelynek magyar tagja 50 százalékos részvétellel a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt. E cég többségi közvetett tulajdonosa az Opus Global Nyrt., amelynek korábbi, tőzsdén közzétett tájékoztatása szerint a kivitelezésre kötött szerződés értéke 2,078 milliárd dollár (ez jelenleg mintegy 677 milliárd forint).

Az LMP szerint ezért nincs szükség a beruházásra

Az LMP-s képviselők a csütörtökön parlamentnek benyújtott határozati javaslatukhoz indokolást is csatoltak, ebben utalnak arra, hogy a nagyrészt kínai hitelből megvalósított beruházás szakértők szerint 2400 év alatt térülne meg, így a fenntarthatósága nem biztosított. "Nem túlzás az a megállapítás, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről szóló projekt után az évszázad második legrosszabb üzletéről beszélünk, amellyel a hazai vállalkozások és a magyar vidék helyett egy szűk, a kormányhoz hű vállalkozói kör jár jól" - vélik a képviselők.

Az ellenzéki képviselők felsorolják a beruházással szembeni szakmai szempontú ellenérveiket:

  • várhatóan soha nem fog megtérülni,
  • a kormány ismételten eladósítja a magyar embereket,
  • a "felújított" vasútvonalszakasz elkerüli a nagyvárosokat, így a személyszállítást nem javítja,
  • nemzeti parki területeket tesz tönkre,
  • teljesen feleslegesen 160 km/h-ra tervezik, miközben tehervonat csak 100-al mehet,
  • a szállítás Görögországból a határállomások kicsi áteresztő kapacitása miatt lassú, nem a pályák lassúsága miatt,
  • a gigaprojekt miatt évtizedek óta elmaradó fejlesztésekről kell lemondania a mély gazdasági válságban lévő magyar vidéknek - olvasható az Országgyűlésnek benyújtott LMP-s határozati javaslatban.

Az LMP leállíttatná a giga vasúti beruházást. Az így felszabaduló költségvetési forrásokat (beleértve a kínai félnek visszafizetendő felszabaduló kamatokat) az új típusú koronavírus-járvány elleni védekezésre, a veszélyeztetett munkahelyek megmentésére, a munkanélküliek ellátására és az ökológiailag fenntarthatóbb, reziliens gazdaságot célzó beruházásokra fordíthatná a kormány - olvasható az ellenzéki javaslatban, amelyet feltételezhetően nem fog megszavazni a kormánypárti többségű parlament.

Két kikötős magyar tervek

Az LMP-s képviselők a benyújtott javaslatukban utalnak arra is, hogy a kormány tavaly 31 millió euróért kikötői partszakaszt vásárolt az olaszországi Triesztben, a partszakaszon pedig további 100 millió eurós beruházással logisztikai központot építenének. A külgazdasági és külügyminiszter szavai szerint erre azért van szükség, mert a görögországi Pireuszban kikötő kínai hajókból kisebb hajókon át a trieszti kikötőig jutnak el az áruk, így a magyar vállalkozásoknak minden lehetőség adott lesz. Ha ez így is lenne, a "magyar" kikötő megléte önmagában is feleslegessé tenné az 1000 milliárd forintos vasúti szállítási útvonalat a pireuszi kikötő irányába: vagyis a Budapest-Belgrád vasútprojektet - írták az ellenzéki képviselők. Erre az LMP-s felvetésre tavaly novemberben már reagált Szijjártó Péter külügyminiszter a parlamentben; a miniszter szerint a trieszti kikötő nem mérhető a pireuszi kikötőhöz, a nagyobb hajók az előbbit nem tudják használni. A kormány megpróbál bekapcsolódni a Nyugat és Kelet közötti áruszállításért folyó versenybe, ezért kell a vasútvonal, hogy felénk jöjjenek a kínai áruk Nyugatra. A külügyminiszter szerint mindkét kikötői útvonalra szükség van - idézte novemberben a minisztert a hvg.hu.

Volner: nem ingyen jön a kínai segítség

A Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslatról szerdán tárgyaltak az országgyűlési képviselők a parlamentben. Volner János független képviselő az MTI tudósítása szerint politikai hibának nevezte, hogy a törvényjavaslatot most - a rendkívüli jogrend, veszélyhelyzet ideje alatt - hozta be a kormány az Országgyűlés elé. Felhívta a figyelmet arra: a most érkező (járványellenes - a szerk.) kínai segítség nem ingyen, hanem pénzért jön, jelentős felárral. Kína semmit sem ad ingyen, lehet, hogy ezt éppen ezzel a vasútszerződéssel fizetjük meg - jegyezte meg Volner, aki jelezte: nem támogatja a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházását, mert rendkívül sokba kerül és homályos a megtérülése.

LMP: mi lesz a kihasználtsággal?

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt kérte számon a kormányon, hogy kínai üzleti érdekekre hivatkozva akarja titkosítani az ügylet részleteit. Kérdéses, van-e garancia arra, hogy megfelelő lesz a vasútvonal kihasználtsága. Részletes költségvetést követelt a kormánytól, hogy kiderüljön mi kerül 5 milliárd forintba egy kilométer vasútvonal megépítésén. Azt is tudni akarja, pontosan milyen formában részesedik majd Magyarország a keleti irányból érkező áruszállításból. Az LMP nem vasút- és fejlesztésellenes, de ezt a beruházást a nemzeti érdekkel ellentétesnek, értelmetlennek tartja - idézte Keresztest az MTI.

Fidesz: a jövőt szolgálja a beruházás

Bányai Gábor fideszes képviselő szerint egy olyan projektről van szó, ami a jövőt szolgálja, ami a közlekedési piacot, a magyar szállítmányozást fel tudja emelni, a hasznot pedig minden magyar állampolgár számára megteremti.

Kormány: gyorsítani kell a fejlesztést!

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára az elhangzott felvetésekre felelve azt mondta az MTI szerint, hogy a kormány hisz a patrióta gazdaságpolitikában. Emellett arra is szükség van, hogy Magyarország a befektetési lehetőségek célpontjává tudjon válni, mert ennek a jelentősége a következő években még inkább fel fog értékelődni. Ezt a fejlesztést nem eltolni vagy befagyasztani kell, hanem éppen, hogy fel kell gyorsítani. Már most is kapacitáshiány van a szállítmányozás területén, és alapvetően ez lesz a legjobb és leggyorsabb szállítási mód - véli az államtitkár.