Budapest-Belgrád-vasút: tíz évig nem tudható, hogyan költenek el 700 milliárdot

A kormánypárti többségű parlament ma megszavazta a közel 700 milliárd forintba kerülő Budapest-Belgrád vasúti fejlesztésről szóló törvényt. A megvalósításra kötött szerződések és az ezzel kapcsolatos döntések adatai tíz évig nem ismerhetők meg.
Domokos Erika, 2020. május 19. kedd, 16:00
Fotó: Napi.hu

Egyszerűsödhetnek a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés hatósági jóváhagyási folyamatai, így csökkenhet a projekt tervezési és kivitelezési ideje annak a törvénynek köszönhetően - ennek címe: A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvény -, amelyet 133 igen szavazattal, 58 nem és 3 tartózkodás mellett fogadott el kedden a parlament - adta hírül az állami hírügynökség. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint hatékony és egységes eljárási rend segíti a kiemelt jelentőségű vasúti beruházást

Kína ad hozzá hitelt

A kiemelten közérdekű beruházás Budapest-Kelebia közti szakaszát 15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban kínai hitelből álljuk a számlákat. A hitelt a Kínai Export Import Bank folyósítja, ezen hitelszerződés megkötését teszi lehetővé a törvény. A kivitelező egy kínai-magyar konzorcium (a CRE Konzorcium), amelynek magyar tagja 50 százalékos részvétellel a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó RM International Zrt. E cég többségi közvetett tulajdonosa az Opus Global Nyrt., amelynek korábbi, tőzsdén közzétett tájékoztatása szerint a kivitelezésre kötött szerződés értéke 2,078 milliárd dollár (ez jelenleg mintegy 677 milliárd forint).

A kormány szerint külgazdasági érdek a titkosítás

A vasúti beruházással kapcsolatos előkészítési és szerződéses adatok tíz évig nem ismerhetők meg, a kormány szerint külgazdasági okokból.

A beruházással összefüggésben megkötött szerződésekben és a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését annak keletkezésétől számított tíz évig meg kell tagadni

- áll a jogszabályban. Az adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségéről - Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve - a külgazdasági ügyekért felelős miniszter (aki jelenleg Szijjártó Péter) dönthet.

Az Országgyűlés 2016-ban foglalta törvénybe a Magyarország és Kína között aláírt egyezményt a vasútfejlesztésről, a keleti nyitás stratégia részeként. A beruházás által Magyarország a régió elsőszámú logisztikai központjává válhat - írta a kormányzati reményekről az MTI. A fejlesztés után a vonal kétvágányú lesz, azon 160 kilométer/óra sebességet engedélyeznek majd, terhelhetőbb lesz a pálya, és korszerű kommunikációs és irányító rendszerekkel is ellátják a vonalat. A törvény határozott elvárásként rögzíti a környezet és a védett természeti területek védettségét a projekt kivitelezése során.

Schanda Tamás miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár a javaslat országgyűlési vitája során elmondta: a kormány szerint a beruházás nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Távol-Keletről Nyugat-Európába tartó áruk a görögországi Pireusz megötszöröződött forgalmú kikötőjének érintésével a leggyorsabban hazánkon keresztül érjék el úti céljukat.

Az ellenzék nem támogatja

Az ellenzéki pártok nem támogatták a törvényt. Ander Balázs (Jobbik) szerint a projektet a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt egyre szorosabb kapcsolata indokolhatja, és nincs rá semmi garancia, hogy a beruházás ne a "magyar emberek pénzének feneketlen kútja" legyen - írta az Index. A politikus szerint a projekt csak Kínának éri meg, mert vasútépítési referenciájuk lesz Európában, az olcsó kínai áruk pedig ezen az útvonalon keresztül még jobban eláraszthatják Európát.

Az MSZP-s Szakács László szerint bár a kormány mindig arról beszél, hogy nem akar hitelt felvenni, az ország két legnagyobb hitelezője Oroszország és Kína, ez a helyzet pedig lassan a politikai-gazdasági önrendelkezés kérdését is felveti. Szakács nem érti, miért Oroszországgal és Kínával csinálunk ilyen projekteket, miért nem azokkal az országokkal, amelyekkel egy szövetségi rendszerben tervezzük a jövőnket - tudósított a lap.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Suzywong, 2020.05.19 21:06

akkor majd legalább 160 al vonatkozhatunk budapest-belgrád között.

a teherforgalmat nem érinti a beruházás, mert a tehervonat ezután sem fog 160 al menni, annak a mostani sín is megfelel.

a kínai kereskedelemhez meg végképp nincs köze, mert az nem belgrád felől jön, hanem hajóval érkezik rotterdamba vagy hamburgba, ha pedig esetleg vasúti a szállítás, akkor csak a transzszibériai vasúton tud jönni moszkva felől, észak keleti irányból.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ballada, 2020.05.19 17:30

Ez akkor nyer igazán értelmet, ha a környezet szennyező Nyugat-Dél kamion forgalmat is rá teszik kötelező jelleggel a villamosított vasútra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Magenta, 2020.05.19 16:58

Nem tudható, de azért sejthető....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2020.05.19 16:25

Hurrá, ez jó hír, hogy Orbán sok generációt adósságba ver.
Remélem, hogy a felcsúti kisvasút is rá lesz kötve.
Csodálkozom, hogy azt még nem találták ki, hogy a kisvasút átmenjen a Budakeszi Vadasparkba, Budaörsön keresztül, hogy Wittinghoff nem fideszes, de örökös budaörsi polgármester a fejét fogja. :DDD
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html