Jóval nagyobb csapást mérhet a kormány a Tescóra, a Sparra, a Lidlre és a társaikra

Bár eredetileg 36 milliárd forintot szeretett volna a kormány a boltláncokra, kiskereskedőkre kivetett különadóból, úgy tűnik, ennek a másfél-kétszerese érkezhet be. Ez viszont komoly érvágást jelent majd az érintett cégeknek, az esetenként több milliárd forintos adóterhet jó eséllyel nem fogják lenyelni. Az a kérdés, hogy ki fizeti majd a cechet: a vásárlók, a beszállitók?
Csernátony Csaba, 2020. május 2. szombat, 08:08
Fotó: Napi.hu

A tíz évvel ezelőtt bevezetett válságadó mintájára léphet életbe újból a kiskereskedelmi láncokra kivetett extraadó: az elvonás mértéke azonos maradt. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb az árbevétel, annál többet kell adóznia az adott boltláncnak, a parlamenthez benyújtott törvényjavaslat szerint a külföldi online áruházakra - köztük az Amazonra és az AliExpressre - is vonatkozik a terhelés.

Korábban másról volt szó

A kormány a koronavírus-járvány miatti kiadásokkal indokolta a kiskereskedelmi különadó bevezetését. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még április elején közölte, hogy a járványvédelmi alap 663 milliárd forintos keretösszegéből 36 milliárd forintot a kiskereskedelmi láncoknak kell befizetniük különadó formájában. Vagyis elméletileg a járványügyi alap 5 százalékát állják a boltláncok. Ma már azonban a 36 milliárdnál jóval többről van szó. Ahogy az is világos, hogy nem ideiglenes adóról van szó. A törvényjavaslat pedig környezetvédelmi célokkal indokolja a különadót.

A kiskereskedelmi adóról április közepén már megjelent kormányrendelet még átmeneti adóként említette ezt az adónemet, azaz a veszélyhelyzet végéig irányozta elő ezt a terhet. A parlamenthez kedd este benyújtott törvényjavaslatban viszont nincs időbeli korlát, erre utalt is Gulyás Gergely kedden, amikor azt mondta az MTI szerint, hogy "a multinacionális üzletláncokat érintő különadó a védekezés után is megmarad, mert a szándék mindig is az volt, hogy ez az adó legyen, csak volt egy uniós vita róla, de már nincs jogi akadálya a visszavezetésnek."

Tartósnak néz ki

A keddi törvényjavaslat szerint egyértelműen állandó adóról van szó, amellyel a magyarországi adófajták száma, amely jelenleg is 50 fölött van, tovább emelkedik - mondta Laczka Sándor, a Deloitte Zrt. kiskereskedelmi-élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője a Napi.hu-nak.

A kiskereskedelmi boltláncok mellett a benzinkút-hálózatokat működtető cégeket is érinti az extrateher, mert jelentős az üzemanyag-értékesítésből származó kiskereskedelmi bevételük. Emellett az autókereskedőkre és a patikákra is kiterjed az adókötelezettség. A törvényjavaslat a külföldi webshopokat is megadóztatja.

Az utóbbi kitételnek az a célja, hogy magyar webshopok ne legyenek hátrányban a külföldiekkel szemben. Éppen azért a magyar piacra bármilyen terméket szállító külföldi webáruházaknak is meg kell ismerniük ezt a magyar adót és számolniuk kell ezzel a teherrel a jövőben

- mondta Laczka.

Tízmilliárdok a legnagyobbaktól

A különadó alapja az évesi nettó árbevétel. Az adó sávosan van meghatározva, a következőképpen:

• a nettó bevétel 500 millió és 30 milliárd forint közötti rész 0,1 százalékkal adózik

• 30 és 100 milliárd forint közötti részre 0,4 százalékos teher vonatkozik,

• a 100 milliárd feletti árbevételnek pedig a 2,5 százalékát viszi el.

Egyelőre a boltláncok még nem tették közzé a tavalyi beszámolóikat, így a 2018-as adatok alapján lehet megnézni, hogy melyik cég mekkora teherrel számolhat.

Különadó becsült összege boltlánconként
BoltláncAdó (millió forint)
Tesco13 400
Spar10 900
Lidl8 900
Auchan6 400
Penny3 800
Aldi3 000
Media Markt585
dm335
Ikea310
OBI310
Rossmann310
Decathlon310
Praktiker310
Bauhaus29,5
Hervis29,5
Forrás: Forrás: e-beszamolo.im.gov.hu, Buksza-számítás

Sokkal több lehet a 36 milliárdnál

Ha a törvényjavaslat a mostani adókulcsokkal lép életbe, akkor a 2018-as bevételi adatok alapján jóval nagyobb összeg folyik majd be a kiskereskedőktől, mint amennyiről korábban szó volt. Bár Gulyás Gergely április elején arról beszélt, hogy 36 milliárd forintot várnak a boltláncoktól, a törvényjavaslatban szereplő adókulcsok és a 2018-as bevételek alapján közel 50 milliárd forint érkezhet a büdzsébe. Tavaly jól ment a boltláncoknak, azaz nem valószínű, hogy az árbevételük olyan mértékben csökkent volna, hogy emiatt csökkenne a különadójuk összege 36 milliárd forintra.

Ehhez jönnek még az autókereskedőktől és a patikáktól érkező befizetések. E cégeknek az árbevételük miatt nem kell milliárdos tétellel számolniuk. Ugyanakkor a benzinkúthálózatoknak igen, amelyeknek milliárdos összeget kell beleadniuk.

Az adót először a 2020-as bevétel alapján kell majd fizetni, az pedig várhatóan akár több mint 10 százalékkal haladhatja meg a fenti 2018-as adatokat. Részben mert a múlt évben a teljes kiskerforgalom meghaladta a 10 ezer milliárd forintot, amely bő 9 százalékos növekedést jelentett 2018-hoz képest. Egyelőre kérdés, hogy az idén a járvány miatt hogyan alakul a kiskereskedelmi forgalom. Mindenesetre a mostani kilátások és elérhető adatok szerint évente akár 70-80 milliárd forint jöhet össze a különadóból. Így a korábban beharangozott 36 milliárd forint minimum másfélszerese, de inkább kétszerese folyhat be az államkasszába.

Mit jelenthet a különadó?

A Tescónak és több társának jelenti a legnagyobb terhet a különadó. Ez nekik azért is jelent komoly érvágást, mert a rájuk eső összeget lényegében a nyereségükből kell kifizetni - legalábbis annak egy nagy részét, különösen a Tescónak, a Sparnak és az Auchannak. Bár a diszkontoknak is fáj az adó, de azok a többieknél magasabb haszonkulccsal működnek a jóval több saját márkás termék miatt.

A legtöbb boltlánc pedig valószínűleg nem fogja lenyelni az új adót. Emiatt az egyik lehetőségük, hogy árat emelnek - ám ez az éles piaci verseny, különösen a diszkontok agresszív árazása miatt, kérdőjeles. A második pedig az, hogy a beszállítóiknál próbálják majd lenyomni jobban az árakat vagy pedig még olcsóbb beszerzési forrásokat keresnek. Ez pedig a beszállító magyar cégeknél üthet vissza, ugyanis sok kiskercégnél ma már 80 százalékos a magyar termékek aránya.

A magyar tulajdonú láncok, így a CBA, a Coop és a Reál hálózatába tartozó egységek összforgalma bruttóban, 2018-ban a Trademagazin listája szerint meghaladta az 1500 milliárd forintot. A Coop ezen a listán 627 milliárd forintot tavalyelőtti bruttó forgalmával a második volt, a Tesco mögött. A harmadik és negyedik helyen álló Spart és Lidlt követi az ötödik helyen a CBA 527 milliárd forintos bruttó forgalommal, a hatodik pedig a Reál több mint 416 milliárddal. A magyar hálózatok boltjainak azonban nem vagy nagyon keveset kell fizetnie, mert az üzletek különböző tulajdonosok kezében vannak, így az adott cégek nem kerülnek be a magasabb elvonást jelentő sávokba. Kérdéses az is, hogy a Metrónál mennyi lesz az adóteher: a boltlánc tavaly szeptemberben zárult üzleti évében mintegy 154 milliárd forintos nettó forgalmat ért el, viszont a cég kiskereskedelmi és nagykereskedelmi tevékenységet is folytat - a tényleges adó összegét pedig befolyásolhatja, hogy a kettő között milyenek az arányok.

Bánkódhat a Media Markt?

Bár a legnagyobb élelmiszerláncokhoz képest jóval kevesebbet kell fizetnie a Media Marktnak, az elektronikai termékeket forgalmazó cég mégis az egyik legnagyobb vesztese a különadónak. Ha ugyanis nem vonta volna össze a közelmúltban a cégeit, akkor jó eséllyel kevesebbet kellene fizetnie.

A boltlánc korábban a boltjait külön kft.-ken keresztül működtette, ám nemrég összevonta azokat egy cégbe. Így a sok kft.-s megoldással járó pár 10 millió forinttal szemben bő félmilliárdos adóteherrel néz szembe a társaság.

Kiskapu nélkül

Már a 2010-ben bevezetett kiskereskedelmi különadónál felmerült a kérdés a piacon, hogy az egyes boltok külön cégbe szervezésével kikerülhető-e a teher. Ezt akkor nem lépték meg a láncok, mondván: átmeneti adóról van szó, így nem éri meg az óriási adminisztráció miatt sok céget működtetni.

A mostani törvényjavaslat alapján pedig a cégrengeteg létrehozása már nem is lehet opció, a tervezet szerint ugyanis hiába darabolnák fel a jelenlegi társaságokat akár boltonként, ugyanis az összárbevételét kell nézni. A törvényjavaslat ezzel szeretné megakadályozni az adóelkerülést, az előírások szerint mostantól csak gazdasági indokkal lehet szétválást, kiválást végrehajtani.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Elhetetlen, 2020.05.03 22:56

@rigolya: Már csak beszélgetünk, remélem, és nem vitatkozunk. **megbízható stróman**? ** 7-8 számjegyű fizetésért**. Ezért aztán megbíznak benned, nevedre írják a vagyont. A megbízható stróman az, aki tudja, hogy ha nem megfelelőt lép, akkor kinyírják a családját is. Maffia módszerek. A stómannak maximálisan meg kell bízni a gazdában, mert bármikor lecserélheti, tehát nem biztos állás.
** A patikák esetében talán többségi tulajdonosnak kell lennie az egyik ott dolgozónak?**. Ezt a kérdést nem is értem az adózással kapcsolatban. Egy tulajdonosi társaság, vagy egy személy, mindegy, egy patika egy bevételt teremt, és ez kiesik az extra adózás köréből.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

znojmo, 2020.05.03 20:45

Orbán g***, ez képmutató sz*rházi mossa kezeit sőt még dicsekszik vele, hogy nem a népet sarcolja. Ezek meg beveszik. Mossa kezeit mint Pilátus a rohadék, azonnal megjelenik az árakban!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2020.05.03 20:42

@Elhetetlen: A patikák esetében talán többségi tulajdonosnak kell lennie az egyik ott dolgozónak?

Pont strómankodásnak megfelelő helyzet ez! És biztos állás manapság!
A patikákban is erős munkaerőhiány van, amin a járvány se javíthat!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2020.05.03 20:40

@Elhetetlen: Eléggé meg kell bízni az adott kft tulajban, az már igaz.
A Tesco 2017/2018-as üzleti évben 760 mrd Ft-nyi forgalmat ért el.

A cikk alapján ha csak 8 felé osztódna, 8 megbízható strómannal, akkor máris 12 mrd oka lenne erre.
Ebből nem futja 8 megbízható stróman megvételére?

Én jelentkezem az egyiknek, ha kell, természetesen 7-8 számjegyű fizetésért!

https://trademagazin.hu/wp-content/uploads/2019/12/FMCG-Kereskedelmi-Toplista-2018.pdf
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Elhetetlen, 2020.05.03 15:28

@rigolya: Értem, amit írsz, csak azt gondolom, hogy ahhoz, hogy a bevétel ne egy tulajdonosé legyen, a darabokat el is kéne adni, és ez nem érné meg a Tesconak.
A gyógyszertárak esete más. Azokat először privatizálták, csak utána vettek a magán patikák franchise jogokat, pl. a BENU-tól. Más az, ha az állam eladja az összes patikáját (nem fáj neki), és más, ha egy magán tulajdonban levő cég kényszerülne eladni darabonként a boltjait, mert megzsarolják.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html