Így úszható meg a karácsonyi sokk

Furcsa azt hallani kereskedőktől, hogy karácsonykor nem muszáj vásárolnia, pedig most ezt üzenik a budapesti tematikus utcák. Szemben a plázás vásárlással most az a cél, hogy az emberek elsősorban élményeket szerezzenek, nem ajándékot. Kiderült az is, hogyan működnek együtt templomok és boltok a fővárosban.
Szabó Dániel, 2018. december 16. vasárnap, 20:18
Fotó: Marketing / Molnár Zsolt

A karácsonyi vásárlási roham a szükséges rossz a kiskereskedelemben: a boltok hosszabb nyitvatartása, a vásárlók tömege többlet munkát jelent a személyzetnek, cserében a bevételek ilyenkor a legmagasabbak. A legtöbb áruházlánc is ilyenkor éri el éves forgalma 10-15 százalékát, a független szereplőknél pedig az arány akár ennek a kétszerese is lehet. Vásárlói oldalról pedig a rohanás, a fokozott konzumhangulat és a sorban állás jellemző, meg a feszültséget eredményező tanácstalanság az ajándékötletek közötti válogatáskor.

Ebben a helyzetben meglepő, ha kiskereskedők azt mondják, hogy itt az ideje lassítani. Márpedig a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alá tartozó Bevásárló Utca Menedzsment (BUM) pont ilyen programot hirdetett SlowXmas néven. A vásárlókat kulturális és tematikus programokra hívják Budapest forgalmas helyeire, ahol nem a vásárlás a lényeg, hanem az élményszerzés. Viszont az ötlet vége az, hogy az emberek fogyasszanak, de nem a plázák agresszív értékesítési politikája szerint azonnal, hanem valamikor a távoli jövőben.

Legyen török bazár Budapest

"Ha bemegy valaki Törökországban egy bazárba, akkor ott lesz olyan árus, aki majd hellyel és teával kínálja. Nem várja el, hogy vásároljon, csak kedvesen vendégül látja. Aztán amikor vásárolni akar majd, akkor oda megy, mert ott volt egy kedves emléke. Mi ezt a gondolkodást hozzuk el ide" - magyarázta hozzáállását Antal Attila, a BUM Nonprofit Kft. igazgatója a lapunknak a projektről.

A szakember elmondta, hogy a bevásárlóközpontokkal és a nagyüzletekkel nehéz versenyezni a fővárosban. Érdekes példát hozott: a budapesti bevásárlóutcák összefogása kamarai háttérrel egyéb nemzetközi minták mellett a leginkább a bécsire vezethető vissza. "Tudja hány területi vállalkozói összefogás van Bécsben, 80-90 darab, míg van tíz nagy bevásárlóközpont. Itthon ez az arány pontosan fordított" - magyarázta Antal a helyzetet, amely részben történelmi okokra vezethető vissza. Ahogy szokás is mondani, Bécs ugyanaz, mint Budapest csak kommunizmus nélkül, az annyiban megállja a helyét, hogy ott az elmúlt évtizedekben élhető városi környezet kialakítása volt a cél, míg itthon a ‘90-es évek végén, 2000-es évek elején lezajlott a plázaboom. Utóbbi hatása az volt, hogy koncentrálódott a kiskereskedelem a forgalmas helyekre, a kkv-k pedig nehéz helyzetbe kerültek, a közterületek pedig kiüresedtek.

Ezek a budapesti tematikus utcák
Budán a Bartók Béla Boulevard, mely a Gellért tértől tart egészen a Móricz Zsigmond körtérig. Pesten pedig a Liszt Ferenc tér, a galériáiról ismert Falk Miksa utca, a Mikszáth tér a Palotanegyedben, néhány utcányira innen a Ráday utca, valamint a Király utca és mellette a bulinegyedként emlegetett terület a Kultunióval, továbbá a Fashion street néven futó Deák Ferenc utca tagja a BuM-nak.

Legyen új szíve a vásárosnak

"Bécsben megvizsgálták, hogy néz ez ki az Egyesült Államokban, ahonnan a bevásárlóközpontok indultak. A végén pedig rájöttek, hogy ez halál a tematikus utcákra, így az összefogásra koncentráltak" - tette hozzá a szakértő, aki szerint itthon is látható, hogy a bevásárlóközpontok elszívják a pénzt és a figyelmet.

"A szívei lettek a plázák ezeknek a területeknek. Nem is célunk, hogy ezzel versenyezzünk, arra koncentrálunk, hogy a meglévő környezeteket a lakók és a kereskedők, de akár templomok és iskolák összefogásával megóvjuk" - ismertette a BUM céljait Antal.

Úgy látják, hogy fontosabb az, ha a budapesti sétáló- vagy tematikus utcák a közösségé maradnak, amelyben a kereskedők megélhetnek, új befektetőket csábíthatnak a területekre, de közben megőrzik a kialakult terek eredeti hangulatát. "Mi a nemzetközi és itthoni kapcsolataink révén, a konfliktusok megoldásában tudunk segíteni elsősorban. Megoszthatjuk velük a best practice-eket" - ismertette szerepüket a tematikus utcák életében.

Közösség legyen

A legkülönbözőbb területekkel működnek együtt: a konfliktushelyzet közismert például a KultUnio, vagyis a bulinegyed területén belül, de a galériáiról híres Falk Miksa utcában sem zökkenőmentes a kereskedők jelenléte a lakókkal. "Itt például az volt zavaró a lakóknak, hogy megjelentek a műkincsnepperek, ami érthető módon az üzletek tulajdonosait is zavarja" - mutatott be egy példát Antal Attila.

A szervezet lehetőségei korlátozottak néhány tízmilliós költségvetésükkel, de a problémák kezelése mellett marketingszervezéssel segíti a tagokat, melyre tapasztalataik szerint a legtöbb üzletnek már nincs ideje, energiája. Így például büszkén népszerűsítik a lehiggadós karácsonyi vásárlást hirdető SlowXmast. "Az élményszerzés legjobb eszköze ez, amely hasznos is. Mert a drága divat világmárkák mellé így odaférhet egy kortárs magyar művészeket bemutató kiállítás is a budapesti Fashion Streetre, a Deák Ferenc utcába. A durva, profitorientált világ mellett ott van egy magyar művész is" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy pénzügyileg a forgalomban vagy a profitnál kimutatható-e az ilyen programszervezés azt mondta, hogy forintosíthatnák az eddigi eredményeket, de ez egy hosszútávú építkezés. "Amikor Halloween buli van a szomszédban boltokkal, ahol bárki vehet csokoládét, akkor a több ezer jelenlévőből biztosan bemegy valaki már aznap este. De azt, hogy kijön vissza három hét, vagy két hónap múlva, még nem látjuk" - vélekedett Antal, aki szerint a legfontosabb visszajelzés mégis az:

"hogy van egy állandó vállalkozói környezet ezeken a helyeken. Ha boltok tűnnének el, akkor rossz úton járnánk."

HOZZÁSZÓLÁSOK