A Napi Gazdaság cikke

Ma azon ügyfelek, akiknek fontos, hogy átutalásuk valós idejű legyen, a Viber rendszert használják.

Bár a csatornát eredetileg a bankok egymás közötti pénzforgalmának biztosítására hozták létre, ám a napi mintegy 5000 Viber-utalás ötöde ma már az ügyfelek megbízása alapján bonyolódik - mondta a Napi Gazdaságnak Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi igazgatója.

Bartha szerint az InterGIRO 2 ezen ügyfelek döntő részének igényeit kielégíti majd, hiszen naponta öt időpontban indulnak majd az átutalások a küldő és a fogadó bank között.

Az InterGIRO 2 használatával a bankok bizonyosan elesnek a Viber-használatért elkért két és akár százezerforint közötti - átlagosan tízezer forintos - díjtól.

Maga az MNB egyébként a Viber 1999-es indulásakor elkért 1500 forint helyett ma 260 forintért bonyolít egy Viber-átutalást a bankoknak, amelyeknek így szép hasznuk van a szolgáltatáson.

Bartha szerint Hollandiában például 30 percenként indulnak útnak a csomagok a bankok között.

Az ügyfelek számára a gyorsabb átutalás azt jelenti, hogy a megbízás után maximum két órával elindul útjára az utalás, azaz minimálisra szűkül az az idő, amíg a küldő ügyfél számláján már nem kamatozik az összeg, ám még nem indul el a bankrendszeren keresztül.

Ezt a küldő bankoknál képződő, úgynevezett floating nyereséget az MNB igazgatója évi 5-6 milliárd forintra becsülte.

Kovács Levente a KDB Bank alelnöke, a Giro Zrt. korábbi igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciájának "T. napos utalás gazdasági hatásai" című előadásában ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a floating nyereség nem teljesen esik ki a rendszerből, csak a küldő bank helyett a kapó banknál csapódik le.

A kedvezményezett ügyfél ugyanis az esetek 99 százalékában a folyószámlájára kapja és legalább másnapig ott is hagyja a pénzt, márpedig a folyószámlára a bankok általában nem fizetnek kamatot.