Cafeteria 2017 - mégsem szűnik meg az Erzsébet-utalvány

A korábbi tervekkel ellentétben, 2017-ben mégis megmarad a választható béren kívüli juttatások körében az Erzsébet-utalvány. E cafeteriaelem adózása azonban jövőre sokkal kedvezőtlenebbé válik, így használata várhatóan az idei töredékére zsugorodik majd. Egyesek szerint azonban még így is számos vállalkozás marad, amely készséggel alkalmazni fogja.
K. Kiss Gergely, 2016. szeptember 19. hétfő, 10:31

Feje tetejére állította a magyar cafeteriapiacot az Európai Bíróság (EB) idén februárban hozott döntése, amely szerint az Erzsébet étkezési utalvány rendszere és a Széchenyi pihenő (Szép) kártyarendszer egyes elemei nem egyeztethetők össze az uniós joggal.

Mindez pontot tett, a még 2012-ben indult kötelezettségszegési eljárásra, amely azt követően indult, hogy a kormány megszüntette a cafeteria 19,4 százalékos - még a pénzben kifizetett jövedelemnél is kedvezőbb - adóbesorolását. Négy évvel ezelőtt a szabályokat úgy módosították, hogy a béren kívüli juttatások legnagyobb része, az 51,17 százalékos adózási sávba került, ám a bevezetésre kerülő Erzsébet-utalványok, illetve a Szép-kártyák "megúszták" a nagy sarcot és csak összesen 30,94 százaléknyi szja plusz ehó terhelést kellett fizetni utánuk.

Mivel a lépés miatt immár sokkal kedvezőbb volt az állami cafeteriaprogramon keresztül adni a juttatásokat, az addig prominens francia szereplők - így a Sodexo, a Le Cheque Déjeuner és az Edenred - kiszorultak a piacról, s mivel szerintük a kormány jogellenesen döntött, Magyarországot bepanaszolták az EB-nél.

S bár később az állami kibocsátású juttatások adóterhét 35,7 százalékra növelték, 2013-tól végleg egyeduralkodó lett az Erzsébet-utalvány azzal, hogy a kormány már csakis ehhez az elemhez kötötte a fogyasztásra kész hideg és meleg ételek vásárlását. A főként étkezésre, valamint ajándékra, iskolára, sportra, kultúrára és gyermekvédelemre is fordítható- Erzsébet-utalványokat évente körülbelül 2 millióan használták.

Mi változott és miért?

A EB idei döntése nem arról  szólt, hogy likvidálni kell az Erzsébet-kártyát, mindössze arról, hogy annak adóterhelése nem lehet kedvezőbb a más egyéb cafateriaként nyújtható utalványok közterhének mértékénél. Emiatt a kabinet úgy döntött, jövőre e juttatás szja-terhét a normál sávba, azaz 34,51 százalékról 49,98 százalékosra emeli - így hasonlóan magas sarc fogja sújtani, mint minden más étkezési és ajándékutalványt. (A fentebb említett 35,7 és 51,17 százalékos adósávok az idei szja-csökkentés miatt változtak meg).

Az uniós kötelezettségekkel összhangban, a kormány dönthetett volna úgy is, hogy a többi utalvány közterheit csökkenti a 34,51 százalékos kedvezményes sávba - amelyet egyébként a munkaadói képviseletek és a szakszervezetek is szorgalmaztak a háromoldalú tárgyalások folyamán - ám végül egy fordított irányról határoztak.

A kabinet nem akarta megszüntetni sem az Erzsébet-utalványt, így a hirtelen halál helyett a lassú kivégzés eszközét választotta - foglalt állást lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Várakozása szerint az Erzsébet-utalvány jövőre végleg háttérbe szorul, mert senkinek nem éri majd meg alkalmazni. A kiskereskedelem a változást nem érzi majd meg, mert a korábbi juttatás szabad költésű pénzzé fog "átalakulni" - hiszen havi 100 ezer forint értékig a készpénz kifizetése adómentes cafeteriaelem lesz. A cégeknek lesz ez rossz, mert a cafeteria egy "jó munkáltatói gesztus" nem pedig fizetés - érvelt.

Egész más hatást válthat ki!

Sokkal derűlátóbb Fata László, a Cafeteria Trend Kft. ügyvezetője, aki szerint az Erzsébet-kártya vagy más étkezési utalvány nagy eséllyel kerülhet be a juttatások körébe az olyan cégeknél, ahol az átlagnál magasabb a cafeteriakeret. Tapasztalatai szerint, a szintén 49,98 százalékos kulccsal adózó ajándékutalványok már most is elterjedtek, hiszen sokak által elkölthető juttatást jelentenek. (Emellett célzottan levásárolható források). Márpedig az étkezés támogatása - az egészségmegőrzést és a pihenést követően- a legfontosabb munkaadói célok között van.

Ezzel együtt az étkezési utalványok amiatt is elterjedtek maradhatnak, hogy jelenleg több ágazatban is verseny folyik a cégek között a munkavállalók megszerzéséért. Az étkezés biztosítása, az éttermekben is felhasználható kártya, mint a cafeteriakínálat része, jóval kedvezőbb hatást válthat ki a jövendőbeli munkatársban, mintha a vállalat pusztán készpénz-juttatással kívánná magához csalogatni. Úgy látja, a cafeteriapaletta a jövőben már minőségi különbséget tehet vállalat és vállalat között, az utalványok pedig a munkáltatói márkaépítés eszközei lehetnek.

Mi lesz a táborokkal?
A 2012-ben elfogadott Erzsébet-program keretében az utalványokból származó bevétel egy részét szociális célokra fordítják. A rendszernek köszönhetően jött létre az elmúlt négy év során, az ország legnagyobb gyermektáboroztatási programja: 2015-ben már mintegy 100 ezer gyermek jutott üdülési lehetőséghez az Erzsébet-táborokban.
Ám nagy kérdés, hogy 2017-től a jelentősen csökkenő utalványforgalom mellett, hogyan lesznek képesek finanszírozni a szociális programokat.
A Világgazdaság június végi értesülése szerint, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) ki akart szállni az Erzsébet-utalványok forgalmazásából. Az állami alapítvány kezében lévő Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. könyvvizsgálói jelentéséből ugyanis kiderült, hogy a tulajdonos végelszámolással megszüntetné vagy eladná a zrt.-t.
Az ügyben megkerestük az Emmi család-és ifjúságügyért felelős államtitkárságát. Amint válaszolnak, közöljük.

HOZZÁSZÓLÁSOK